„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Sallai Gergely: Az első bécsi döntés megítélése a szlovák és a magyar történeti irodalomban

SALLAI GERGELY Az első bécsi döntés megítélése a szlovák és a magyar történeti irodalomban „... nikto nám nemöze zabrárúf, aby sme celému svetu neoznámili, ze na slovenskom národe spáchaná bola verkákrivda..." (dr. Jozef Tiso)

1 „... aki látta, mint borultak az emberek egymás karjába, vagy hullottak térdre az út mellett és hogyan sírtak örömükben, az megértette, hogy valódi felszabadulás ment végbe..," (Horthy Miklós)

2 1938. november 2-án Bécsben, a Belvedere-palotában Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter nyitotta meg a döntőbírósági tárgyalást, és mint házigazda többek között a következő szavakat intézte a jelenlévőkhöz: „A mi feladatunk ma az, hogy néprajzi alapon állapítsuk meg a végleges határvonalat Magyarország és Csehszlovákia között, és megoldást találjunk az ezzel kapcsolatos kérdésekre."

3 Az ehhez vezető útnak, a „megoldásnak" és következményeinek megítélése a két közvetlenül érintett nemzet köztudatában és történeti irodalmában jelentősen eltér egymástól, ezért előadásunkban elsősorban az eseménysorozattal kapcsolatos ellentétek kulcskérdéseire kívánunk koncentrálni. Mindezt a teljesség igénye nélkül tesszük, hiszen nem lehetséges a folyamat minden részletére kitérnünk. Az első bécsi döntés diplomáciai és politikai előtörténetét nagyobb részletességgel egy korábbi tanulmányomban már feldolgoztam, amelyet a Századok című folyóirat közölt.

4 Általánosságban előrebocsátható, hogy a szlovák szakirodalom többnyire ellentmondást nem tűrően ítéli el az egész folyamatot, és az első bécsi döntés háború után történt hatálytalanításában magától értetődő igazságszolgáltatást üdvözöl. Ebben a véleményben az a felfogás tűnik fel, amelynek kiindulópontja a magyar-csehszlovák államhatár megkérdőjelezhetetlensége. Szlovákia Trianonban létrejött határai a szlovák nemzet számára történelmi szükségszerűséget jelentenek, és azok bármilyen alapon tervezett korrigálását eleve igazságtalannak minősíti a szlovák történettudomány is. Az üyen jellegű szempontok 1 Deák, Ladislav: Viedenská arbitráz. Bratislava, 1997, 35. -Jozef Tiso, az autonóm szlovák kormány miniszterelnöke rádióbeszédének részlete: „... senki sem akadályozhat meg bennünket abban, hogy az egész világ előtt kijelentsük, a szlovák nemzettel szemben hatalmas igazságtalanságot követtek el." 2 Horthy Miklós: Emlékirataim. Bp., 1990, 221-222. 3 Halmosi Dénes: Nemzetközi szerződések. Bp., 1966. Az első bécsi döntőbírósági tárgyalás jegyzőkönyve. 4 Sallai Gergely: Az első bécsi döntés diplomáciai és politikai előtörténete. Századok, (134. évf.) 2000/3., 597-631. - Az első bécsi döntésről lásd még kötetünkben Pritz Pál tanulmányát. 250