„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Bacsa Gábor: Határviták Salgótarján térségében (Somoskő és Somoskőújfalu) 1921–1924

csához, amelyben bejelenti a két somoskőújfalui egyezmény kormányközti kedvező elbírálását és a demarkációs vonal eltolását.

56 A két kormány között Prágában folytatott tárgyalások során, 1924. február 9-én a somosújfalui vasútállomás és a somoskői bazaltbánya tárgyában vereséget szenvedtünk. A felvett jegyzőkönyvből kitűnik, hogy két éven belül a cseh kívánságoknak megfelelő épületeket kell létesítenünk Somoskőújfaluban. A somoskői bazaltbánya ügyében ugyancsak a cseh kormány álláspontja érvényesült. A Népszövetség döntése alá eső vagy alája vonható bazaltterületen a bányatulajdonos köteles állampolgárságra tekintet nélkül a szomszédos falvak lakóit alkalmazni. Más szóval a cseh állampolgárokat szokolban kell fizetni.

57 Somoskő és Somosújfalu lakosai 1924. február 24-én táviratot küldtek Tánczos altábornagy határbiztosnak, melyben megköszönték a fáradságát, idézem a távirat szövegét: „Hálás szívvel emlékezünk meg ma és a magyar hatóságok ünnepélyes bevonulásakor Nagyméltóságodről és arról az értékes és fáradtságot nem ismerő tevékenységéről, mely meghozta számunkra vágyaink teljesülését, lehetőségét annak, hogy magyar hazánk jövője érdekében szívünk szerint s teljes odaadásunkkal dolgozhassunk: Somoskő és Somosújfalu hü magyarjai."

58 10. A végrehajtással kapcsolatos viták az egyezményt megelőzően Már az egyezményt megelőzően megkezdődtek a tárgyalások a majdani végrehajtás részleteit illetően. Befejezésként erről kívánok még néhány gondolatot közreadni. Mint az eddigiekből már kitűnt, a magyar határbiztos a határ észak felé való kitolását kérte, amit a Népszövetség két feltételhez kötött: az egyik a somosújfalui vasútállomással, a másik a somoskői bazaltbányával függött össze. Az 1924. február 9-i prágai tárgyalásokon - mint láttuk - a döntés mindkét kérdésben megtörtént. A somosújfalui vasútállomást illetően a cseh határmegállapító bizottság eredetileg igen túlhajtott követelésekkel állott elő. Nevezetesen azt kívánta, hogy az állomás 12 vágánnyal kibővíttessék, megfelelő lakóházak, irodahelyiségek stb. épüljenek. Ezeknek a követeléseknek a teljesítése az akkori pénzérték alapján mintegy 30 milliárdos költséget jelentett volna, a tárgyalások idején pedig mintegy 7080 milliárdot tett ki. A külügyminiszter e kérdés tárgyalásával megbízott tisztviselőjének azonban alkalma volt a budapesti csehszlovák követtel előzetes, kötelezettség nélküli megbeszélést folytatni, melynek során a csehszlovák követ követeléseit oda redukálta, hogy csupán a hivatalos helyiségek megépítését és egy fordítókorong létesítését tartotta szükségesnek. A további berendezés létesítésétől, így a vágányzatok kiépítésétől eltekintett. Ragaszkodott azonban ahhoz, hogy Somosújfalu állomást az 1922. november 22-i magyar-csehszlovák 56 Uo. ME általános iratok, 6583/HMK/1923. 8. cs. 57 Uo. Távirat. 58 Uo. 245