„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Bacsa Gábor: Határviták Salgótarján térségében (Somoskő és Somoskőújfalu) 1921–1924

leg erősebb francia és olasz biztos befolyásától. A japán biztos elég passzív volt, de miután mindenben az elnök után ment, ügyünknek nem volt ártalmas.

4 A határbejárások alkalmával különböző községekből, városokból küldöttségek keresték fel a bizottságot, és panaszleveleket, memorandumokat nyújtottak át a demarkációs vonal következtében kialakult helyzet miatt. Ezek közül kettőt emelek ki mint a témához kapcsolódót: Salgótarjánt és Somoskőújfalut. A salgótarjáni küldöttség kérte a határ északra való kitolását, és a következőkkel indokolta a demarkációs vonal lehetetlenségét: - A közlekedési utak megszállás alatt állnak, miáltal az élelmezés nagyon nehézkes. - A környékbeli megszállt területekről csak nagy nehézséggel tudnak Salgótarjánba jönni. - Községi területek vannak kettévágva, miáltal sok föld megműveletlen marad (Somoskő). - Munka kérdése. - Rokonok szétválasztása. - Az elszakított terület egészen Losoncig színmagyar. - Hiányzik a kő és fa, melyet eddig a közelből kaptak. - A Miskolc elérése azelőtt Füleken keresztül (mely színmagyar terület) könnyű volt, most szinte lehetetlen. - A beszerzések azelőtt Losoncon folytak, s az utat egy nap alatt oda-vissza meg lehetett járni. Most mindent Budapestről kell hozni, ami három napot vesz igénybe. - A megszállt terület munkássága kommunista, s a magyar munkásságot is inficiálni törekszik. A Salgótarjáni Acélgyár Rt. vezérigazgatósága előadta azon okokat, melyek alapján Gömör vármegye feltétlen visszacsatolását kéri, a többi októl eltekintve ezen nagyszabású vállalt érdekében is, mely nélkül Magyarország élettere megbénul. A Salgótarjáni Szénbánya Rt. igazgatója megokolta legalább Gömör vármegye visszacsatolásának a vállalat, és ezzel szorosan összefüggően az egész ország szempontjából való fontosságát. A légaknákat a csehszlovák hatóságok elzáratták, ami fenyegető életveszedelmet jelent a bányászokra nézve. Somoskőújfalu (megszállt terület) jegyzője - akit Jákovinak hívtak - tőt nyelven elmondta, hogy a község színmagyar, hogy területük részben színmagyar területen van, és hogy a magyar hatóságok a lakosságot a takarmány betakarításában egyáltalán nem gátolják.

5 Az 1921. december 19-én, Brünnben megtartott ülésen vált kétségtelenné, hogy a magyar delegáció leszállított, szerény igényei sem nyerhetnek kielégítést. Ezen az ülésen ugyanis a bizottság újabb kiszállás, helyszíni tanulmányozás mellőzésével döntött az Ipoly és a Háromhatár (Somosújfalutól északnyugatra) Cered és Bánréve, valamint Jánok és Alsómihály közötti szakaszára néz4 Hadtörténeti Levéltár (a továbbiakban: HL), I. 49 (A magyar-csehszlovák határmegállapító bizottság magyar delegációjának iratai), 1. d., 1132/C/1922. 5 HL I. 48 (A Határmegállapító Központ katonai meghatalmazó ttjának iratai), 220/C/1922. 227