„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Suba János: Egy határmegállapító bizottság anatómiája: A magyar–csehszlovák határmegállapító bizottság szervezete 1921–1925

ki főtanácsost műszaki segédbiztosként, és mérnökként Sipos József műszaki tanácsost.

32 A magyar delegáció műszaki vezetője a már említett Szilágyi Béla, a csehszlovák delegáció vezetője Hajny műszaki tanácsos volt. A Pénzügyminisztérium mint felügyeleti szerv koordinálta a mérnökök beosztását a különböző határmegállapító bizottságokhoz, és ügyelt arra, hogy munkájuk elvégzése után azonnal bevonuljanak eredeti állomáshelyükre, mert ott is várt rájuk a munka. A vezényléseket minden évben újraszabályozták. A legkiválóbb mérnököket vezényelték a határvonalra. Volt olyan mérnök, aki több határszakaszon is dolgozott.

33 A határmegállapító bizottság elnökének távirati utasítására a műszaki munkálatoknak 1922. március 3-án kellett megindulniuk a IX. és a VII. szakaszon. Március l-jén a csehszlovák delegáció kiküldte Gesztetére (IX. szakasz) Zizka Jaroslav főmérnököt, Csákányházára (VII. szakasz) Knezinek Frantisek segédmérnököt, magyar részről Makay Géza főmérnököt Sikátorra (IX. szakasz) és Bajáky Antal főmérnököt a VII. szakaszba. Az 1922. március 1-jei ülésen a műszaki munkálatok megkezdésének időpontját kitolták március 6-ára. A határmegállapító bizottság rendelkezésére bocsátott magyar és csehszlovák mérnököket Vácott összevonták, majd kioktatták az elvégzendő feladatok speciális vonásaira. Az előbb felsorolt csehszlovák mérnököket táviratilag visszarendelték, helyettük kiküldték a VII. szakaszba Hrabovsy Anton segédmérnököt (állomáshely: Tarnócz), a IX. szakaszba Vankát Vacláv segéd mérnököt (állomáshely: Petrovce-Péterfalva). A háromszögelési munkálatokra kikülönített mérnökök márciusban már a terepen dolgoztak.

34 3. 2. 1. 1. Az 1923. évi műszaki munkálatok személyzete 1923. január 17-én Tánczos altábornagy jelezte, hogy a terepmunkák megindulása alkalmával minden szakaszban egy-egy mérnökre lesz szüksége, tehát összesen 18-ra. A munkálatok várható kezdési időpontja március 1-je. Nem zárta ki azt a lehetőséget, hogy a határvonal keleten fekvő szakaszaiban - ahol tavaszi áradásoktól kell tartani - már előbb is három-négy mérnök dolgozzon, mivel irányításukkal fagyott terepen könnyebben tudják szállítani a határköveket. A be nem fejezett háromszögelési munkálatok végrehajtására három háromszögelő mérnököt kért.

35 32124.355/1921- XlII.b. sz. rendelet. MOL K 481 (A magyar^sehszlovák határmegállapító bizottság magyar delegációjának általános iratai). 33 3656/HMK-1922. MOL K 478 (Határmegállapító Központi Iroda, általános iratok); Uo. 1048/C-1922. 34 671/C-1922. MOL K 481 (A magyar-csehszlovák határmegállapító bizottság magyar delegációjának általános iratai). 35 4810/HMK-1923.; 4937/HMK-1923.; 5077/HMK-1923. A Határmegállapíto Központi Iroda átirata a Pénzügyminisztériumnak a mérnökök vezénylése tárgyában. MOL K 478 (Határmegállapíto Központi Iroda, általános iratok). 221