„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Szarka László: A szlovák autonómia alternatívája 1918 őszén

meghatározott területre követelte a nemzeti önkormányzatot. A terület a szlovákok által egybefüggően lakott észak-magyarországi megyéket, illetve a „nemzetközi határ által osztott megyék" szlovák részeit jelentette.

3 Ezt az alapvetően etnoregionális autonómia-programot a világháború előtti időszak belső vitái éppúgy megerősítették, mint az amerikai Szlovák Liga 1914. évi memoranduma.

4 Igaz, ez utóbbit a világháború kitörése után azonnal átdolgozták, s a háborús években a magyarországi szlovák politikusok között is többségbe kerültek a cseh-szlovák megoldásban reménykedők. A világháború záró szakaszában, az 1918. májusi liptószentmiklósi nagygyűlési határozattól számított periódusban pedig már egyértelműen a közös cseh-szlovák állam jelentette a többségi szlovák célkitűzést, s a Magyarországon belüli autonómia alternatíváját kizárólag mint a háborúnak szlovák szempontból kevésbé kedvező végkimenetele esetén számításba jövő megoldásnak kezdték tekinteni. Az 1918. május 24-i titkos turócszentmártoni szlovák tanácskozáson például a Szlovák Nemzeti Párt korában nem csehszlovák irányultságú vezetői is a közös államalapítás támogatása mellett foglaltak állást.

5 Jóllehet a titkos tanácskozás résztvevői elhatározták, hogy a szlovák politikusok valamennyi áramlatának képviselőiből mihamarabb létre kell hozni a Szlovák Nemzeti Tanácsot, arra egészen október végéig nem került sor. így történhetett, hogy a szlovákok önrendelkezési igényeit legelőbb a Szlovák Néppárt országgyűlési képviselője, Ferdig Juriga jelentette be a budapesti képviselőház október 19-ei ülésén, amikor parlamenti felszólalásának keretében a még meg sem alakult Szlovák Nemzeti Tanács nevében egy nyilatkozatot olvasott fel, ahol minden magyarországi nemzet, így a szlovákok részére is követelte a teljes önrendelkezési jogot.

6 A Szlovák Nemzeti Tanács alakuló ülésére és a szlovák nemzeti önrendelkezés ünnepélyes kinyilatkoztatására október 30-án, azaz három nappal a Wilson-jegyzékre adott Andrássy-válasz után, s két nappal azt követően került sor Turócszentmártonban, hogy a prágai Csehszlovák Nemzeti Bizottság az utcákon zajló „nemzeti forradalom" hatására törvényt fogadott el az önálló csehszlovák állam létrehozásáról. A turócszentmártoni deklaráció alapvetően a szlovákokról igen keveset tudó külföld, főleg a békecsináló nagyhatalmak közvéleménye számára készült: a szlovákok többé nem kívántak Magyarország kormányának, törvényhozásának engedelmeskedni, s képviselőik a minden nemzetet megillető önrendelkezési joggal élve, „a Magyarország határai között élő cseh-szlovák nemzet" nevében, a csehszlovák nemzet részére a teljes függetlenség alapján követelték a korlátlan önrendelkezési jog elismerését. A bevezetőben említett Samuel Zoch tervezete alapján ké3 A szlovák fejedelemségre vonatkozó elképzelésről lásd Spira György: Nemzetiségi kérdés a negyvennyolcas Magyarországon. Bp., 1980, 116-118.; illetve Kemény G. Gábor: A nemzetiségi kérdés története. Bp., 1947, 63-66. A turócszentmártoni szlovák memorandum korabeli magyar szövegét közli: Kemény G. Gábor: Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon a dualizmus korában 1867-1892.

1. kötet. Bp., 1952, 27-31. 4 Kemény G. Gábor: Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon a dualizmus korában 1914^-1916. VI. kötet. Bp., 1999. 5 Hronsky, Marián: i. m. 26-28. 6 Képviselőházi Napló, 1918. október 19., 148-151. 173