„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Szarka László: A szlovák autonómia alternatívája 1918 őszén

SZARKA LÁSZLÓ A szlovák autonómia alternatívája 1918 őszén Amikor nyolcvankét évvel ezelőtt mindenki a világháború végét várta, már az átlagos magyarországi újságolvasó is tisztában volt azzal, hogy nemcsak a háború előtti boldog békeévektől, hanem a hatvanhárom vármegyés Magyarországtól is előbb-utóbb búcsút kell venni. A Huszadik Század nemzetiségi ankétjára beérkezett nem magyar válaszok többsége teljesen magától értetődőnek tekintette, hogy a háborút lezáró békekonferencia szükségképpen új fejezetet nyit majd a régió történelmében: „A kis nemzetek ebben a háborúban megvédték létjogosultságukat, ma már egészen bizonyos, hogy minden kis nép a háború után bizonyos fokú önállóságot fog kapni'

7 - írta például Samuel Zoch, a modori szlovák evangélikus lelkész, a szlovák nemzeti mozgalom és párt ismert aktivistája 1918 októberében, s így folytatta: „De a nemzetiségi kérdés csak akkor lesz megoldva teljesen, amikor erkölcsi közfelfogásunk a nemzeti elnyomást úgy fogja elítélni, amint elítéli a vallási kérdést."

1 A kis nemzetek létjogosultságát ugyan ma sem vitatja senki, a kérdés megoldhatóságának meritumát illetően azonban meglehetősen keveset mozdult a világ, legalábbis errefelé, előbbre. Pedig a nemzeti, etnikai kérdések kezelésének demokratikus technikáit már jó ideje feltalálták, legtöbbjét haszonnal ki is próbálták, éppen csak ebben a huzatos régióban nem sikerül megteremteni a szükséges működési feltételeket. A nemzeti önkormányzatok, autonómiák hasznáról például ugyancsak legkevesebb nyolc évtizede folynak ádáz viták anélkül, hogy érdemi előrelépés történt volna. Előadásomban a történeti Magyarország trianoni békeszerződéssel véglegesített felbomlását megelőző lehetséges alternatívái közül egyet, a Károlyi-kormány nemzetiségi ügyekkel megbízott miniszterének, Jászi Oszkárnak az ország belső, nemzetiségi alapon való föderalizálásáról szóló elképzelését szeretném elemezni.

2 Az északi szlovák régióval kapcsolatos autonómia-elképzelé1 Litván György - Szarka László (szerk.): Duna-völgyi barátságok és viták. Jászi Oszkár közép-európai dossziéja. Gondolat Kiadó, Bp., 1991, 89. 2 A Károlyi- és Berinkey-kormány nemzetiségi elképzeléseinek jogtörténeti elemzését lásd Schönwald Pál: A magyarországi 1918-1919-es polgári demokratikus forradalom állam- és jogtörténeti kérdései. Bp., 1969, 69-92. -lászi miniszteri tevékenységére vonatkozóan lásd Szarka László: Keleti Svájc- illúzió vagy utópia? A Károlyi-kormány Nemzetiségi Minisztériumának működése. In: uő: Duna-táji dilemmák. Nemzeti kisebbségek kisebbségi politika a 20. századi Kelet-Közép-Európában. Bp., 1998, 113-125. A Jásziféle minisztérium „Keleti Svájc"-tervezetének fennmaradt vázlatát lásd uo. 281-284. A Károlyi-kormány szlovák politikájára vonatkozóan lásd Hronsky, Marián: Boj o 171