„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Kocsis Károly: A közigazgatási térfelosztás változásai a mai Szlovákia területén a XX. században
vák többségű kerületek nemzeti bizottságai alá rendelt, szerény hatósági jogosítványokkal rendelkező járások (okres) számát a korábbi 77-ről 90-re növelték, mely a közigazgatás középső szintjének területi racionalizálását is jelentette. Ez az intézkedés a korábbi járások etnikai-gazdasági jellegű fogyatékosságait nagymértékben csökkentette. Ekkor emelkedett a magyar és ruszin nyelvterület néhány központi szerepkörű települése (Szene, Nagymegyer, Ipolyság, Vízköz) - többnyire ismét -járási székhely rangra. (1. TÁBLÁZAT) Két évvel később, 1951-ben, néhány kisebb közigazgatási korrekció mellett sor került a Rimaszombat árnyékában lévő Feledi járás felosztására az újonnan létrehozott Füleki és a régi Rimaszombati, Tornaijai járások között. Ez meglehetősen kedvező volt a magyarok számára, mert az Ipoly és a Sajó közötti területen ezzel a magyar többségű járások száma háromra nőtt. Ebben az évben vált ki a Losonci és a Rimaszombati járásokból a szinte kizárólag szlovákok lakta Poltári járás is. A 40-es évek második felében a népesség etnikai összetételében lezajlott nagyarányú változások, főleg a kitelepítések és a „reszlovakizáció" következtében, a magyar többségű járások száma az 1941-beli 20-ról 1951-ben 14-re csökkent. Ugyanakkor a ruszinok - a számukra is viszonylag kedvezően meghúzott járáshatárok ellenére - már minden járásban kisebbségbe kerültek a szlovákokkal szemben. 7. TÁBLÁZAT: AZ 1960-1991 között létezett szlovákiai kerületek népessége etnikai összetételének változása (az 1961. és 1991. évi népszámlálások adatai szerint) Össznépesség Etnikai összetéte (%) Kerület (kraj) Össznépesség szlovákok magyarok 1961 1991 1961 1991 1961 1991 Pozsony / Bratislava főváros 260 962 442 197 88,7 90,9 5,3 4,6 Nyugat-szlovákiai kerület 1 499 189 1 712 191 76,4 76,8 22,5 21,3 Közép-szlovákiai kerület 1 301 011 1 609 306 91,9 92,5 6,6 5,3 Kelet-szlovákiai kerület 1 112 884 1 505 985 88,7 86,6 7,4 6,4 Forrás: Mazúr, E.: Národnostné zlozenie. In: Slovensko 3, Lud, I. cast, Obzor, Bratislava, 1974, 452.; Zudel, Juraj - Ocovsky, Stefan: Die Entwicklung der Nationalitätenstriiktur in der Südslowakei. In: Österreichische Osthefte, (Ig. 33.) 1991/2., 114.; Národnost a näbozenské vyznanie obyvatelstva SR (definitivne vysledky scitania Xudu, domov a bytov 1991). Statisticky Urad SR, Bratislava, 1993. Az 1990-ig érvényes kerületi-járási közigazgatási területfelosztási rendszer, mely a kommunista államhatalom területi centralizációs törekvéseinek volt az eredménye, az 1960. július 1-jei közigazgatási reform során jött létre. A kerületek kiterjedését duplájára, a járásokét két-háromszorosára növelték. Hozzávetőleg a korábbi Pozsonyi és Nyitrai kerületből jött létre a Nyugat-szlovákiai, a Zsolnaiból és Besztercebányaiból a Közép-szlovákiai, a Kassai és Eperjesiből a Kelet-szlovákiai kerület. Ennek köszönhetően a szlovákok aránya az új kerületek mindegyikében magasra nőtt, a magyaroké pedig csak a nyugat-szlovákiaiban haladta meg némileg a 20%-ot. (7. TÁBLÁZAT) A járási jogú városok száma kettőre (Pozsony, Kassa), a járásoké 91-ről 32-re csökkent. A közigazgatás cent143
