„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„TRIANONI NEMZEDÉK” – TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG - Pritz Pál: Nemzetközi háborús válság és Magyarország, 1938–1941

1939 tavaszától mind világosabbá válik Berlin és Varsó antagonizmusa. Április 6-án angol-lengyel kölcsönös segélynyújtási megállapodást írtak alá, egy héttel később pedig Romániával és Görögországgal jött létre angol, illetve francia garanciális egyezmény. Tárgyalások kezdődtek Moszkva és a nyugati hatalmak között is.

12 Mindez még inkább megerősítette Telekinek és körének azon felfogását, hogy nem szabad a németek oldalán konfliktusba keveredni, a végsőkig meg kell őrizni a fegyveres semlegességet; így lehet elkerülni 1918-1919 históriájának megismétlődését. A németek melletti fellépésről azért sem lehetett szó, hiszen Lengyelországgal a közvélemény túlnyomó hányada, történelmi előzményekből adódóan, erősen rokonszenvezett. A változó világ adottságait ugyanakkor a Teleki-kormány a Romániával szembeni területi követelések minél önállóbb realizálására akarta felhasználni; fellépése megalapozására májusban katonai előkészületeket tett. A magyar önállóságnak a tengelyhatalmak elképzeléseivel való összehangolására Teleki miniszterelnök 1939. július 24-én két levelet intézett a Führerhez. Első levelének az volt a lényege, hogy a tengelyhez való alkalmazkodás „semmi esetre sem ejthet csorbát szuverenitásunkon (...) és nem emelhet akadályokat nemzeti céljaink elé". Második levelében konkrétan leszögezte: „Magyarország (...) nincs abban a helyzetben, hogy hadműveleteket kezdjen Lengyelország ellen." A leveleket Hitler olyan kirobbanó felháborodással fogadta, hogy azokat Budapest kénytelen volt visszavonni.

13 Az 1939. augusztus 23-án, Moszkvában aláírt szovjet-német megnemtámadási megállapodás birtokában szeptember l-jén Németország, szeptember 17én pedig a Szovjetunió támadta meg Lengyelországot. Bár 3-án Anglia és Franciaország a német lépésre hadüzenettel válaszolt, a lengyelek lényegében magukra maradtak, függetlenségük, állami létük hetek alatt összeomlott a német hadsereg hatalmas csapásai alatt, a bevonuló Vörös Hadsereg már szinte akadálytalanul foglalta el Nyugat-Ukrajnát és Nyugat-Belorussziát, azokat a területeket, amelyek az első világháború után függetlenné váló Lengyelországhoz kerültek. Menekülésre északon a tengeren át, délen a nemrég megvalósult 150 kilométeres magyar határszakaszon volt lehetőség. A németek szeptember 9-én kérték a kassai vasútvonal rendelkezésükre bocsátását, amely révén a teljes déli határ német ellenőrzés alá került volna, a Teleki-kormány azonban nemet mondott. Mintegy 130-140 ezren, többségükben katonák találtak menedéket Magyarországon. A következő év júniusáig azután a jugoszláv határon keresztül közülük hozzávetőleg százezren elhagyták az országot. A hátramaradtak a későbbiekben is támogatásra, második hazára leltek, gyermekeik számára lengyel tannyelvű gimnázium működött Balatonbogláron.

14 Juhász Gyula: Magyarország külpolitikája, 1919-1945. Harmadik, átdolgozott kiadás, Bp, 1988, 215. A leveleket közli: Akten zur deutschen auswärtigen Politik. Serie D. VI. kötet, Baden-Baden, 1953, 712. sz. irat melléklete. A levelek visszavonására: Wilhelmstrasse... i. m. 784. sz. -Erdmartnsdorff 1939. augusztus 8-i feljegyzése Hitler kancellár és Csáky külügyminiszter tárgyalásáról. Lásd még Juliász Gyula: i. m. 220-221.; Czettler Antal: i. m. 40. Kapronczay Károly: Magyarok és lengyelek. Menekültügy 1939-1945. 1991; uő: Akkor nem volt Lengyelország. Bp., 1992. 120