„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„TRIANONI NEMZEDÉK” – TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG - Pritz Pál: Nemzetközi háborús válság és Magyarország, 1938–1941

lásokat 1938. augusztus 23-án Bledben feltételes megállapodással lezárta. A parafált egyezmény értelmében a kisantant elismerte Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát, az pedig lemondott az erőszak alkalmazásáról. Az egyezmény véglegesítése a kisebbségi kérdést szabályozó kétoldalú megállapodásoktól függött. Ezekre a későbbiekben sem került sor, következőleg a bledi egyezmény sohasem lépett életbe. Az adott pillanatban azonban nem ez, hanem a német szándék keresztezése volt a lényeg.

2 A hír bombaként robbant, és Hitler tombolt a dühtől. A kiéli magyar magatartás judíciumra vall, s vélhetőleg ez volt az 1919-1945 közötti korszak legrangosabb magyar diplomáciai teljesítménye. Az augusztusi vizit után a magyar kormány fokozza ugyan Csehszlovákiaellenes propaganda- és diplomáciai akcióit, a fő kérdésben azonban továbbra sem hajlandó a német kívánságnak megfelelően cselekedni. Szeptember 20-án miután ismeretessé vált, hogy Arthur Neville Chamberlain brit miniszterelnök Németországba készül, tehát az angolok ismét engedni fognak - Imrédy és Kánya újfent Hitlerrel tárgyal. Az álláspontok közötti különbséget azonban most sem sikerült áthidalni. A Führer annyira biztos volt a dolgában, hogy számára ellenfeleinek túlzott engedékenysége okozott gondot, mert az keresztezte a tervezett katonai megoldást. „Fennáll (...) az a veszély - panaszkodott -, hogy a csehek mindenbe belemennek/'

3 A magyar kormány azonban nem mert fegyverhez nyúlni. Az, hogy mindezek után a Szudéta-vidéket a birodalomhoz csatoló szeptember 29-i müncheni egyezmény - amely Magyarországnak csupán a Prágával való, fölöttébb kétes kimenetelű tárgyalásokat kínálta,

4 illetve kudarcuk esetére helyezett kilátásba újabb négyhatalmi direktóriumot - Budapesten csalódást okozott, jól mutatja a korabeli magyar külpolitikai gondolkodás okokozati összefüggések mibenlétét nemritkán elfedő érzelmi összetevőit. A formálisan csehszlovák-magyar, valójában azonban szlovák-magyar tárgyalások október 9-én kezdődtek, és négy nap múlva kudarccal végződtek. A négyhatalmi konferenciából nem lett semmi, mert a nyugati hatalmak érdektelenséget mutattak, ismét kifejezvén, hogy a térséget német érdekszférának tekintik. Az első bécsi döntésre Ciano olasz és Ribbentrop német külügyminiszter celebrálásában november 2-án került sor a Belvedere-palotában. 11 927 km

2 terület, vele Kassa, Ungvár és Munkács városa, 1 050 000 - túlnyomó többségében magyar - lakos került vissza az anyaországhoz. A nemzeti örömöt a rendszer fényes ünnepségei sugározták szerteszét. 2 Ádám Magda: A versailles-i Európa összeomlása. Századok, 1999/4., 699-700. 3 Wilhelmstrasse... i. m. 142. sz. -Kordt külügyminisztériumi tanácsos feljegyzése Hitler kancellárnak Imrédy Béla miniszterelnökkel és Kánya Kálmán külügyminiszterrel 1938. szeptember 20-án, Obersalzbergben folytatott tárgyalásáról. 4 A müncheni egyezmény harmadik kiegészítő nyilatkozata kimondja: „A négy hatalom kormányfői kijelentik, hogy a csehszlovákiai lengyel és magyar kisebbségek kérdése, amennyiben azt a következő három hónapon belül az érdekelt kormányok közötti megegyezés útján nem rendezik, a négy hatalom itt jelen levő kormányfői újabb összejövetelének tárgya lesz." Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945. Második, átdolgozott és bővített kiadás, Bp., 1983, 446. 117