Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)

A „csehkiverés” napjai a balassagyarmati sajtóban

gárda a csehek elleni harcban nem vett részt, csupán a belső rend fenntartását végezte. 225 A szerdai eseményeknek többen estek áldozatul. Vancsó József, Rózsa And­rás, Petrovics József, Havaj János, 226 ezek Balassagyarmat hősi halottjai. 227 Meg­sebesültek a polgári lakosok közül: Weisz Sándor, 228 Rémiás László vasutas, 225 A polgárőrségen talán a Bérceiről beérkező nemzetőrséget érti. Rákóczy szerint a Bau­marin Miklós által vezetett „polgárőrség" segítette ki az erősen szorongattatott vasu­tasokat január 29-én, a vágóhíd körüli harcokban. Részt vettek a csehszlovákok Kő­várra űzésében és ők vették őrizet alá a kóvári hidat is. Baumann a munkásgárda pa­rancsnoka volt, így feltételezzük, hogy az alakulat is annak tagjaiból került ki. - Sula­csik szerint a „polgárőrök" már csak akkor érkeztek oda a vágóhídhoz, amikor a cseh­szlovákok elmenekültek. 226 Helyesen: Havaj József. 227 A felsorolásból kimaradt Hrubecz Márton. A polgári áldozatok az anyakönyvi bejegy­zések alapján: 1. Vancsó József bádogos, 28 éves, „hősi halál, lőtt seb a hasban", 1919. január 29., délelőtt 12 óra; 2. Havaj József kőmíves, 26 éves, elhunyt január 29-én délután 15 órakor, a balassa­gyarmat-erdőszelesténi pusztához vezető úton, nyaklövés következtében; 3. Rózsa András vasúti kalauz, 40 éves, elhunyt január 29-én este 9 órakor, koponya­és nyaklövés következtében. 1879-ben született, a négy polgári elvégzése után lépett Zólyomban a MÁV szolgálatába. Vonatfékező, majd kalauz. 1912-ben helyezték Ba­lassagyarmatra. Mindkét feleségét korán elveszítette. A balassagyarmati szociálde­mokrata párt tagja. Kislányának a vasutasok országos gyűjtést szerveztek, a pénzt le­tétbe helyezték, a kislány gyámja pedig Huszár Aladár lett. Szécsényben nevelkedett a Vince-rendi nővérek zárdájában. (Gere József közlése.); 4. Petrovics József MÁV mozdonyfűtő, 40 éves, elhunyt január 30-án este 7 órakor, haslövés következtében. 1879-ben született. 1905-ben Balassagyarmaton lépett a MÁV szolgálatába. Kisegítő vonatfékező, majd a fűtőházban dolgozott. 1906-ban mozdony­vezetői vizsgát tett, 1912-ben nevezték ki. 1916-ban megszerezte a gőzmozdony se­gédkezelői oklevelet. 1919. január 29-én megsebesült és még aznap este meghalt. Öz­vegy felesége egyedül nevelte tovább négy gyermeküket. (Gere József közlése.); 5. Hrubecz Márton 24 éves, ág. evangélikus vallású kőművessegéd. Fejlövésben el­hunyt 1919. január 30-án délután 5 órakor -az anyakönyvi bejegyzés szerint - „balas­sagyarmat-erdőszelestyéni pusztához vezető úton". Valójában a városi harcok során vesztette életét. 228 Weisz Sándor 20 éves kereskedősegéd 1919. február 12-én reggel 8 órakor, nyaklövés következtében elhunyt. Haláláról a balassagyarmati lapok így tudósítottak: „Weisz Sándor, aki még a csehek kivertségének napján korán reggel egy cseh golyótól nyakán megsebesült, s akit szülei a kórházból épp azért, mert jobban érezte volt magát, haza­szállították, f. hó 11-én hirtelen rosszabbul lett s elhunyt. Ő is egyike azoknak a hősök­nek, akik a város, a haza szolgálatában vesztették életüket. Temetése f. hó 13-án, csü­törtökön lesz." (Nvm. 1919. febr. 12. A Weisz Sándor meghalt, a Hírek rovatban.) „Weisz Sándor kékkői vendéglős városunk visszavétele alkalmával a sebesültek szál­lításánál kocsijával önfeláldozóan segédkezett, ahol megsebesült. Hosszas szenvedés után meghalt és csütörtökön temettük óriási részvéttel. Dr. Weisz Náthán rabbi búcsúz­tatta el méltatva harctéri, és városunk védelmében is tanúsított hősi magatartását. Ő volt tizedik halottunk." (NH. 1919. febr. 16. Hősi halál, a Hírek és különfélék rovatban.) 177

Next

/
Thumbnails
Contents