Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)
Balassagyarmat csehszlovák megszállása
251. old.) A követség járt és tárgyalt a nemzetiségi és a hadügyminisztériumban és Hodzáéknál is. Azt az egyhangú megnyugtatást kapták, hogy Losoncot - „legalábbis egyelőre" -nem fenyegeti a megszállás veszélye. (Ez nyilván a Bartha-Hodáa-féle demarkációs vonalra vonatkozott.) Sőt, a szlovákok kijelentették, hogy az egyik fővárosi lapban Hodzának tulajdonított, ellenkező kijelentést valójában csak a követség egyik alantas beosztottja tette, főnöke tudta nélkül. Érdekesség, hogy a losonciak tárgyaltak dr. Bulissával, a december 11-én Kassán kikiáltott Keleti Tót Köztársaság követével is. (Bulissa Károly ügyvéd, 1883. aug. 7-én született Budapesten. Egyetemi tanulmányai után Eperjesen nyitott ügyvédi irodát. A világháborút mint tiszt küzdötte végig. Egyik szervezője volt a Keleti Tót Köztársaságnak és annak budapesti képviselője lett. Később Budapestre költözött, a Felvidékről számos írása jelent meg magyarországi lapokban. A 30-as években a Magyarországi Független Szlovák Párt elnökeként tevékenykedett.) „S mindeme tárgyalásoknak az alapján a bizottságnak az az impressziója, hogy a tót ügy oly mederben van, amely azt csak egy mindnyájunkat megnyugtató megoldás felé vezetheti." A nemzeti tanács a jelentés „megnyugvással tudomásul" vette. (Uo. 251-252. old.) - December végén a katonai kerület parancsnoka is azzal biztatta a tanácsot, hogy a „szükséges intézkedések megtörténtek arra nézve, miszerint a Losonctamásin húzódó demarkációs vonal esetleges áttörése megakadályozható". (Uo. 306. old.) Az új demarkációs vonal kijelölése után, december 25-én azonban a nemzeti tanács már szükségét érezte a Bazovszkyval való tárgyalásnak (mint az Balassagyarmaton is történt, a nemzeti tanácsot később itt is megvádolták azzal, hogy előmozdította a csehszlovák csapatok bevonulását). Bazovszky - tekintettel a város tarthatatlan közbiztonságára (a távozó katonák, és utánuk a civilek, kifosztották a laktanyát) - felajánlotta a csehszlovák megszállást, ezt azonban a nemzeti tanács határozottan visszautasította és a fentiekben közölt tiltakozást tette közzé. - Az új év első napján azonban a tanács már Bazovszky német nyelvű táviratáról tárgyalt, melyben az ügyvéd arról biztosította őket, hogy csehszlovák megszállás esetén a város lakosságának nem esik bántódása. (Uo. 310. old.) -Losoncot 1919. január 3-án foglalta el a cseh 30. lövészezred, a jaroméfi sokol századdal megerősítve, K. Éjem főhadnagy vezetésével. Másnaptól a vonatforgalom Szécsény és Losonc között leállt. (Hronsky, 38. old. -HL 19. 7.126. 447-450. fol.) 43. A Nógrádi Hírlap tudósítása a városban folyó fegyveres szervezkedésről Balassagyarmat, 1919. január 5. A balassagyarmati szociáldemokrata párt végrehajtó bizottsága újév napján tartott ülésében foglalkozott a pártvezetőségnek azzal a bejelentésével, hogy városunkban Pongrácz György és dr. Huszár Aladár megyei főjegyzők a legnagyobb titokzatossággal egy tiszti századot szerveznek kizárólag „megbízható keresztény urakból", és ezen titokzatosan szervezett gárdát az itteni nemzetőrség parancsnoka, Bilnitzer tüzérkapitány fel is fegyverezte. A szociáldemokrata párt végrehajtó bizottsága azonnal érintkezésbe lépett a HM-mel és a központi pártvezetőséggel, és megtette a szükséges intézkedéseket aziránt, hogy a város 96
