Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)
Balassagyarmat csehszlovák megszállása
NH. 1918. dec. 22. Parlamentairek a csehszlovákoknál, a Hírek és különfélék rovatban. = A dokumentum a december 24-én átadott újabb Vix jegyzék (Ld. a 39. sz. dokumentumot!) előtti időszakra vonatkozik. A híradáson kívül más adatot a tárgyalásokkal kapcsolatban nem sikerült találnunk. 39. Vix alezredes jegyzéke a magyar kormányhoz a magyar csapatok visszavonásáról a „szlovák föld történelmi határai" mögé Budapest, 1918. december 24. (...) a Kegyelmes Uram! 90 Van szerencsém Nagy méltóságod tudomására hozni december 3-i 89/5. számú közlésem kiegészítéseképpen - hogy a szövetségesek keleti hadseregének parancsnokló tábornokától 91 kapott utasítás szerint a csehszlovák állam által követelt határok - mint a szlovák föld történelmi határai 92 a következőképpen állapíttattak meg: 1. Magyarország jelenlegi északi határa; 2. Magyarország nyugati határa a Dunáig; 3. A Duna folyó az Ipoly torkolatáig; 4. Az Ipoly folyó Rimaszombatig (e város Szlovákiáé); 5. Egyenes vonal Rimaszombattól az Ung folyó torkolatáig; 6. Az Ung folyása az Uzsok dombig. 93 A végleges határok csak a békekonferencián lesznek a szövetségesek által egyeztetően megállapítva. Kérem Nagyságodat, adja ki parancsait, hogy mostantól kezdve a magyar csapatok a 3., 4., 5., 6. pontokban megállapított vonaltól 90 Károlyi Mihály miniszterelnök. 91 A Bartha-Hodza féle december eleji megegyezést a csehszlovák fél nem tekintette hivatalosnak és véglegesnek, azt mintegy Hodza magánakciójának nyilvánítva. Benes folyamatosan sürgette a szövetséges hatalmak képviselőit Párizsban, hogy kényszerítsék rá a magyar kormányt Szlovákia kiürítésére. Franchet D'Esperey tábornok, a Keleti Szövetséges Hadsereg főparancsnoka, december 9-én utasította Henrys tábornokot, a Keleti Francia Hadsereg parancsnokát arra, hogy „haladéktalanul követelje gróf Károlyitól [a] magyar csapatok visszavonását Szlovákiából". De még a december 13-i táviratban is azt közli Henrys tábornokkal, hogy sürgetése ellenére sem kapott rendelkezést a szlovákiai határokra vonatkozóan. Végül Clemenceau francia miniszterelnök december 19-én közölte D'Esperey tábornokkal a kérdéses „történelmi" határokat: „... Déli határ a Dunát követi az Ipoly folyóig, továbbá az Ipoly folyását Rimaszombat városáig...". Jellemző, hogy december 22-én Vix alezredes ezekről a határokról még mit sem tudott, a versailles-i haditanács döntését Hodza budapesti csehszlovák megbízott közölte vele, és így Vixnek kérdést kellett intéznie feletteséhez az ügyben. Henrys azután december 23-án közölte a misszió vezető vei a „szlovák történelmi határok"-at, aki másnap - a közölt dokumentumban - értesítette a magyar felet a döntésről. (Ld. Ádám-Ormos, 36., 39., 45., 48-50. sz. dokumentumok!) 92 Ez egyértelmű utalás arra, hogy a kijelölt demarkációs vonal a későbbiekben politikai határnak tekintendő. Természetesen Szlovákiának - mivel ilyen államalakulat sosem volt - nem voltak „történelmi határai". 93 Az Uzsoki hágóról van szó. 89
