Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)

A Balassagyarmati Nemzeti Tanács és Rákóczy kormánybiztos küzdelme a politikai hatalomért (1918. november – 1919. január)

nagyon lekötelezte a közrend, személy- és vagyonbiztonság, a közélelmezés helyes és eredményes biztosításával. Tekintélye előtt meghajolt az egész nép, melyet tapintattal vezetett. Az utolsó ülésen csatlakozását mondotta ki a cseh támadás elleni védekezéshez, s erről értesítette Érsekújvár közönségét. Sajnos, Érsekújvár azóta cseh kézre került. NH. 1919. jan. 12. A nemzeti tanács összeülése, a Hírek és különfélék rovatban. - A Galánta és Érsekújvár környékén lejátszódott ellenállási szervezkedések története még feltáratlan, így csak rövid vázlatát adhatjuk az eseményeknek. 1918. december 29-én népgyűlést hirdettek Galántára, melyen tizenkét falu küldöttsége vett részt. A Népszava híradása szerint a rendező egy ismeretlen honvéd hadnagy és egy Both nevű újságíró volt, akik a kormány támogatására hivatkoztak. (Később a támogatással a baloldal a Friedrich István által vezetett hadügyi államtitkárságot vádolta - nyilván nem alap nélkül.) A nép készülődik a harcra -írja a szociáldemokrata pártlap. „Az egyik falu határában például már rajvonalak vannak, és annak közelében géppuska és tüzérségi állásokat vontak." (Népszava, jan. 5.) A Felső-Csallóköz népe Jókán szervezte meg saját gyűlését, ahol csatlakoztak a galántai és szenei néphatározatokhoz. Elhatározták: a csehszlovák megszállás ellen tiltakoznak, sőt, ha kell, fegyveresen is ellenállnak. (Ezzel kapcsolatban a Népszava megjegyezte: „Semmiképpen sem helyeseljük, hogy nevezett községek a megszállás ellen való tiltakozáson túlmenően határozatokat hoznak olyan kérdésekben, amely a kormány hatáskörébe tartozik. A kormány eddig nem rendelte el a fegyveres ellentállást ... Ne készüljenek tehát fegyveres ellentállásra a községek lakói, ne szolgáltassanak okot vagy ürügyet az idegen katonai erők ellenséges, háborúskodó beavatkozására." (Népszava, 1919. jan. 1.) A galántai népgyűlés folytatásaként január 2-ára a szervezők Érsekújvárra hirdettek összejövetelt. A Népszava szerint ennek szervezői Entresz Géza plébános, Jándly-Döbrentey Sándor főszolgabíró „és a többi régi bűnös közigazgatási tisztségviselő" volt. A kormány hasson oda - teszi hozzá a lap - hogy a szervezők ne fejthessék ki tevékenységüket. „ Ezenkívül pedig munkához tessék látni. Dolgozni, dolgozni, dolgozni! ... Ez a legjobb orvosság arra, hogy nyugodtan bevárhassuk a békekonferencia bennünket érdeklő eredményét. Bízzunk a nemzetközi proletariátus egységes állásfoglalásában, amely nem fogja megengedni azt, hogy akármelyik nemzettel is igazságtalanság történjék." Érsekújváron több mint hatszáz (más forrás szerint csak 250) község képviseltette magát és hozta létre az ún. Északnyugat-Magyarországi Honvédelmi Bizottmányt, melynek elnökévé Szmrecsányi György néppárti-keresztényszocialista politikust, volt pozsonyi főispánt választották. Szmrecsányi még 1918. december közepén népes néppárti küldöttséget vezetett Károlyi miniszterelnökhöz, kérve, hogy ne tűrje Dél-Szlovákia megszállását. (Hajdú, 230. old.) Szmrecsányi mellett Beniczky Ödön, szintén néppárti politikus állt a szervezkedés élére. A néppártiak megjelenése a baloldalt még gyanakvóbbá tette, a mozgalom mellett jóformán csak a Keresztény Szociális Párt állt ki. „És most kezdődik a magyar szabadságharc" - kezdődik a párthoz közel álló Alkotmány két oldalt megtöltő beszámolója (Alkotmány, 1919. jan. 7.) A Népszava persze épp ellenkezőleg látta: „Szmrecsányi hadsereget szervez a már meglévő hadsereg mellé ... Szmrecsányi hadserege - ha Szmrecsányi akarja - lehet hadsereg a támadó csehek, a cseh köztársaság vagy akár a köztársaság ellen is." így, ezen az úton nem lehet megvédeni Magyarország területi épségét. „A mi fegyverünk ... csak a jog és az igazság lehet, és a harcterünk a békekonferencia zöld asztala." Aki ezt nem látja, az ott a Csallóközben Vendée-t csinál. (Népszava, 1919. jan. 5.) 71