Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)
Kronológia
Február 8. Elkészül a brit békedelegáció Magyarország határaira vonatkozó javaslata. A magyar-szlovák határ Szobtól nyugatra az Ipoly folyó jobb partját követné, majd Losonctól délre húzódna. * A magyar csapatok Mikó községnél átlépik a demarkációs vonalat. A HM visszarendeli őket. ** A csehszlovákok ötven fővel megszállják Kiskürtöst az Ipoly vonalában. - Hont és Dejtár lakossága fegyveresen teljesít szolgálatot. Február 9. Dejtárt a csehszlovákok Kiscsalomja felől megtámadják. A támadást a Balassagyarmatról páncélvonaton érkező vasutasok segítségével a magyar egységek véres harcban visszaverik. Február 10. Balassagyarmaton hálaadó istentiszteletet tartanak az elesett hősök emlékére. — Összeköttetés létesül a balassagyarmati csoportparancsnokság és a Vácon felállított dandárparancsnok, Schwartzer alezredes között. Február 11. Losoncon tárgyalások folynak a demarkációs vonal menti ellenségeskedés beszüntetéséről, melynek eredményeit jegyzőkönyvben rögzítik. — A csehszlovákok csapatösszevonásokat végeznek az Ipoly mentén. Ipolyszakállost mintegy 300 fős kontingens szállja meg. — A Balassagyarmaton pihenő székely zászlóalj délután 3 órakor elindul Szatmárnémetibe. (Néhány nap múlva az iglói géppuskások is távoznak a városból.) — Balassagyarmaton meghal Weisz Sándor, aki január 30-án egy ellenséges golyótól sebesült meg. Február 12. A csehszlovákok visszavonulnak az Ung mögé, kiürítik a demarkációs vonaltól délre eső Vajnát és Nagykapost. * A 40. hadosztály parancsnoka Budapestre utazik és a parancsnokságot a Szécsény-Feledi szakaszon Radvaner alezredesnek adja át. — A fegyverszüneti bizottság tiltakozást jelent be Vix alezredesnél százharminc losonci állandó lakos csehszlovák részről való kiutasítása miatt. Február 14. Összetűzések folynak Pozsonyban, tizennégy halottal. ** A magyar egységek csehszlovák támadást vernek vissza Ipolynyitránál. Február 15. Fogolycsere során 44 fő 16. gyalogezredbeli katona térhet vissza Balassagyarmatra, akik január 17-én Rappnál estek fogságba. Február 16. Balassagyarmaton jár Pogány József, a Katonatanács elnöke. — Eltemetik A „csehkiverés" 10. magyar halottját, Weisz Sándort. Február 18. Böhm hadügyminiszter a minisztertanács ülésén kijelenti: „Az új hadsereg megszervezésénél az az alapgondolat vezeti, hogy a mai helyzetben csak zsoldos hadsereggel lehet a kérdést megoldani. Fel kell oszlatni a mai hadsereget, mert fegyelmezetlen és komoly munkára nem alkalmas... elsősorban a városi lakosság és a városi munkásság..." jöhet szóba a toborzásnál. Hasonló szellemben nyilatkozik Károlyi Mihály is: „ha a jog és igazság alapján nem tudjuk, fegyverrel a kezünkben készen akarunk állni arra, hogy létfeltételeinket viszszaszerezzük." Felvázolja egy „felszabadító hadjárat" lehetőségét. Február 19. A HM jelentése megállapítja, hogy a jelek szerint a csehszlovákok az Ipoly-vonalat végleges országhatárnak tekintik. — A HM leiratban közli a 40. hadosztály parancsnokával, hogy, mivel a csehszlovákoknak az Ipoly menti vasút korlátolt használatára - a csapatok élelmezése miatt szükségük van, a vasút használatának megtagadása könnyen a vasút újbóli megtámadásához vezethet. A magyar 494
