Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)

Politikai szervezetek működése Balassagyarmaton a város csehszlovák megszállása előtt

Károlyi Mihály üdvözletét hozta a város és vármegye polgárainak és polgárnőinek. Az országos Függetlenségi és 48-as Párt kivívta az országos függetlenségét, s ezen alapon alakítjuk meg a Károlyi-pártot, melynek neve köztársasági függetlenségi párt lesz. A világeseményeken kívül e pártnak köszönhetjük, hogy a népuralom megalapíttatott, amely szerint minden jog és uralom a néphez van kötve, s annak kell történni, amit a nép akar. Eddig az történt, amit az uralkodóház és annak szolgái akartak. Egy pestises Ausztriához voltunk csatolva, vele kellett menni a világháborúba, s most hogy elbukott, azon a ponton vagyunk, hogy mi is elbukjunk az ő bűneikért. Tehát gondoskodnunk kell magunkról, hogy ezt az országot, mely közjogüag négyszáz év óta először szabad, miképp lehet megmentem, s a világ legboldogabb államává tenni. Ha területi épségünk megvolna, ez pár évtized alatt bekövetkezett volna. A népuralom alapján mondta ki a nagy nemzeti tanács, hogy köztársaság leszünk. Ausztriától megszabadított a három párt: a függetlenségi, a szociáldemokrata és a radikális párt. Ezekből alakult a népkormány, s addig, amíg az új országgyűlés össze nem jön, a pártok közt az egységet fenn kell tartania nagy nemzeti célok kedvéért Európával szemben. Semmiféle, a barátságos egyetértést megzavaró dolgot a nép közt elhinteni nem szabad, hogy az entente előtt a nép érdekeit egységesen tudjuk képviselni. Ezt a kis bölcsességet meg kell tanulni, hogy így a kormánynak útjába akadályokat ne gördítsünk. A Károlyi-párt föltétlenül demokratikus párt, de a nemzetnek a múltban gyökerező igazságait a jövővel köti össze. Gazdasági és szociális téren alig különbözik a szociáldemokrata és radiális párttól. A földbirtokreformnál eleinte nem volt megegyezés. A szociáldemokraták azt akarták, hogy a kiosztandó földeket a nép örökbérlet gyanánt kapja, ne azé legyen, aki műveli, hanem az állam tulajdona. Már pedig mi azt az elvet örököltük, hogy ami az enyém, az az enyém. A mostani megoldás tehát az lesz, hogy az állam a földeket kisajátítja s a föld nélküli népnek örök tulajdonul adja csekély megváltási árért, az 1913. évi földár szerint. Az egész összeget 22 és fél év alatt négy percentes részletekben fogja a nép kifizetni. Ebből is az első évben 1 %, a másodikban 2 %, a harmadikban 3 % és csak azután fizetendő az egész 4 %. Ez elég arra, hogy a kis magyar így törzsököt alapítson s megsokasodjon. (Éljenzés.) Azonkívül az állam a 10-30 holdas gazdálkodóknak beruházást is fog adni. A földet húsz évig semmiféle adósságért sem lehet elvenni, sem eladni.

39 A kisgazda sem vándorbotot, sem koldusbotot nem lesz kénytelen fogni, hogy kivándoroljon. A munkásság és tőke közt eddig nagy harc volt. Ezután mindenféle nagy gyári munkálatnál, ugyanabban a gyárban vagy gazdasági üzemben dolgozó munkás és tisztviselő a gyárossal arányosan osztozkodik a jövedelemben. Az iparosoknak a mesterséghez szükséges gépek és eszközök osztatnak majd ki. 39 Az 1919. február 16-án nyilvánosságra hozott XVffl. néptörvény intézkedései ettől a tervezettől több pontban eltértek. 48