Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)

Kronológia

a nemzetőrség felhasználásával, intéz­kedik Nógrád megye Ipoly menti déli részének védelméről a fosztogató ban­dák ellen. Január 9. A nap folyamán a csehszlová­kok Ipolyszakállos községig nyomul­nak előre. Csatánál átlépik a várme­gye határát, és a demarkációs vonal mentén megszállják a községeket. Ko­ra délután Ipolyságra érkeznek. A me­gyei főjegyző tiltakozik a megszállás ellen, mire a csehszlovák parancsnok elismeri, hogy csapataival a demarká­ciós vonalat az ipolyszakállosi vasúti hídnál átlépte. Kijelentette, hogy ez té­vedésből történt, és elnézést kérve azonnal visszaindítja a csapatait szál­lító vonatot. * A HM karhatalmi osztá­lyának rendelkezése szerint, a cseh­szlovákokkal szembeni eljárás során a rablóbandák fellépése esetén fegyve­res ellenállást szabad kifejteni, azon­ban „reguláris cseh csapatokkal szem­ben fokozatos visszavonulás mellett [a] vérontás kerülendő." Tiltakozás után közölni kell a csehszlovákokkal, hogy az Ipoly a demarkációs vonal. ** Rappon tárgyalások folynak a cseh­szlovákokkal Nógrád vármegye meg­szállásáról. Bazovszky zsupán közli Rákóczyval, hogy az elfoglalt terüle­tek csehszlovák közigazgatás alá ke­rülnek. A megszállt és meg nem szállt területek kapcsolatáról jegyzőkönyv­ben egyeznek meg. — A megállapo­dás ellenére a csehszlovákok Ipoly­visk felől átlépik a demarkációs vona­lat, de a magyar tiltakozás után „bo­csánatot kértek és visszavonultak". Hasonló jelenetre kerül sor Füleknél. — Balassagyarmat nagyközség képvi­selő-testülete bizottságot jelöl ki a csehszlovák csapatok fogadására. — A nap folyamán Rákóczy István kor­mánybiztos kiáltványt ad ki, miszerint a csehszlovák csapatok átlépték az Ipolyt, ami ellen a magyar katonaság tiltakozott. — Rákóczy telefonon kér­dést intéz a Balassagyarmati Nemzeti Tanácshoz, hogy kiadhatók-e a Vizy százados által az Ipoly védelmére igé­nyelt ágyúk és fegyverek. A balassa­gyarmati szociáldemokraták ezt ellen­zik, „így esetleg meg leszek fosztva an­nak lehetőségétől, hogy az Ipolyt meg­védjem, pedig meg vagyok arról győ­ződve, hogy a csehek a fegyveres ellen­állás esetén az átlépést meg sem kísérel­nék." - írja jelentésében Rákóczy. Január 10. Kramáf miniszterelnök levél­ben hívja fel Benes figyelmét arra, hogy a demarkációs vonalat Kelet­Szlovákiában gazdasági és közlekedé­si okokból meg kell változtatni. -— A csehszlovákok megszállják Nagymi­hályt, Komáromot. — Ipolyszakállos­ról kiindulva Demend és Gyérek köz­ségeken keresztül egy ezerfős kontin­gensük bevonul Ipolyságra. A várme­gye alispánja tiltakozik a megszállás ellen - eredménytelenül. A város ­mivel az Ipoly folyó, mint demarkáci­ós vonal kettészeli - egyik fele cseh­szlovák uralom alá kerül. A lakosság elzáródik a vasútállomástól, a közkór­háztól és a gőzmalomtól. — Egy cseh­szlovák osztag, Párkánynánáról kiin­dulva a nap folyamán megszállja Lé­vát. ** Kora délután Vázsonyi állam­titkár megbízottja közli a fegyverszü­neti bizottsággal, hogy a csehszlová­kok Salgótarján megszállását tervezik. Sürgős intézkedést kér, mert a város elvesztésével „utolsó szénforrásunktól esünk el", ami Budapesten katasztró­fát idézne elő. Vázsonyi szerint a HM illetékese közölte vele, hogy „Salgó­tarjánt minden körülmények között 483

Next

/
Thumbnails
Contents