Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)

Politikai szervezetek működése Balassagyarmaton a város csehszlovák megszállása előtt

szervezzék, a népét a földosztás bekövetkezéséről felvilágosítsák, s a vagyonközösséget követelőkkel és tulajdonjogot eltörülni óhajtókkal szemben megvédjék. A közgyűlést gróf Mailáth Géza elnök nyitotta meg s felkérte dr. Sztranyavszky Sándort indítványának előterjesztésére. Dr. Sztranyavszky Sándor indoklásában felhívta a gazdákat, hogy vállvetve dolgozzék mindenki, hogy a maga és mások megélhetését biztosítsa. Hiába minden szervezkedés, ha a földmívelés nincs szervezve. A gazda a legnagyobb erőt képviseli, a szervezetlensége miatt mégsem tudott erőre kapni, s így más elenyésző erők szervezete viszi a szót. Ma bízni kell önmagunkban és egymásban, ne engedjünk éket verni közös érdekeink közé. Ha tavaszkor szívből jövő áhítattal fogjuk meg az eke szarvát, akkor a termés megélhetést fog adni. Egyformán szeretett legyen minden társadalmi réteg, de ne felejtsük, hogy az ország életerébe a gazda adja a vért, az a tizennyolc millió ember, aki a hazában a földből él. Indítványozza, hogy a kisgazdákat az egyesületi életbe be kell vonni: 1. Két új alelnöki állásra. 2. Negyvenöt új választmányi tagságra. 3. Az intéző bizottság féle számába. [Sic!] 4. A szaklap hetenként jelenjék meg magyar és tót nyelven. 5. Választassék meg egy segédtitkár az agitációkra. Közlelkesedéssel fogadták el indítványait. Huszár Elemér indítványozta, hogy a községi gazdaszervezetek lépjenek az egyesületbe és terjesszék a Barázda című szaklapot. Dräxler János sürgette, hogy a propagandát azonnal meg kell kezdeni a községekbe és ellensúlyozni a szociáldemokratáknak vallásellenes és kommunista tanításait. Krajcsi János hangsúlyozta, hogy a földosztást mi is akarjuk és pedig nem kommunista alapon, hogy minden az államé legyen, a gazda pedig csak zsellér a földön, hanem tulajdonába menjen mindenkinek. Hanzély Gyula sürgette, hogy a falvakban sürgősen jelöljenek ki beltelkeknek való parcellákat, hogy előbb házat építsenek, istállókat, félszereket. Rákóczy István főispán-kormánybiztos mint az egyesület tagja szólalt fel. Kifejtette a kormány álláspontját. A kormány földet akar juttatni mindazoknak, akik tudnak vele bánni, de nem ingyen, nem elvenni attól, akinek van, mert ez jogtalan volna, hanem méltányos árért.

37 Hárommillió embernek kiosztani a föl37 A kormányzópártoknak eltérő elképzelései voltak a földreformról. Rákóczy a Károlyipárt elképzeléseit ismertette. A földmívelő nép földhöz juttatásáról szóló XVIII. néptörvényt végül csak 1919. febrár 15-én látták el kézjegyükkel a kormány tagjai és Károlyi mint a népköztársaság elnöke. Rákóczy már ezt megelőzőleg is kifejtette az egyesület előtt a kormány földreform elképzeléseit: „.,. Az ország mai helyzetében különösen fontos, hogy a földmívelő nép izzó földéhes hangulata sürgős kielégítést nyerjen. A nép hangulatának pillanatnyi lecsendesítésében addig is, míg a szerves földbirtokreform megalkottatik és életbelép, felkérem, ajánljon föl önként földbirtokaiból vagy haszonbérleteiből bizonyos részeket akként, hogy azokat a földnélküli, vagy kevés földdel (öt kataszteri holdon alul) rendelkező harcból visszatérteknek, azok özvegyeinek és árváinak kisebb parcellákban egyelőre egy év tartamára haszonbérletbe adja, vagy esetleg részes művelésre átengedje. Az egyes parcellák átlagos nagysága természetesen a helyi viszonyok szerint különböző lehet, de annak maximuma körülbelül tíz kataszteri holdon alul maradjon. 46