Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)
Visszaemlékezések, feldolgozások
Gertnert azonnal tartóztassák le. Ő azonban Ébneth ügyészhez menekült s ott, amint értesültem, Pongrácz György vármegyei főjegyző tartóztatta le. 459 A székely katonák a következő napon otthagyták Szügyöt és bejöttek Balassagyarmatra. Akcióba egyáltalán nem léptek, mert nem volt rá szükség. Tartózkodásuk alatt sokat garázdálkodtak, úgy, hogy amikor elmentek, szinte megkönnyebbültünk, mert fegyelmezetlen magatartásuk a többi legénységre is átragadt. Megtörtént, hogy dorbézolás közben kézigránátokat dobáltak. Parancsra az iglói géppuskások is visszatértek Balassagyarmatra. Beérkezett egy kórházvonat, majd egy főhadnagy parancsnoksága alatt egy szakasz 28 főből álló 44-es „rosseb"-baka osztag. Ezeken az erőkön kívül rendelkezésünkre állott a felfegyverzett városi és falusi polgári lakosság, amelynek magvát Balassagyarmaton a vasutasok, a falvakban a dejtáriak (250 emberből álló igen jól felszerelt század 2 géppuskával) alkották. Ha módunk lett volna Balassagyarmaton megkezdett támadó akciónk továbbfolytatására, az eredmény nem maradt volna el. De minél jobban megerősödtünk, annál inkább kisiklott a vezetés a kezeink közül. A budapesti kormány számára csak Aszód, Salgótarján biztonsága volt a fontos. Mivel ezt a célt Balassagyarmat visszavétele biztosította, mindent elkövettek, hogy vállalkozásunk továbbfolytatását megakadályozzák. Események a Balassagyarmattól nyugatra eső szárnyon Pálmay százados támadásáról a pontos adatok hiányoznak. Sajnos azokat magával vitte a sírba. Elbeszélése alapján a következő részleteket örökíthettem meg: A parancs hozzá Rétságra január 28-án este 11 óra tájban érkezett meg. Azonnal csendes riadót rendelt el és nekilátott, hogy kidolgozza támadási tervét. Az erők csoportosításáról az adatok hiányoznak. A támadást a távolsági viszonyok következtében csak a reggeli órákban tudta végrehajtani. Amint megfelelően eloszlott erőivel felvonult, a csehek az egész kiutalt vonal mentén mindenütt nagyobb ellenállás nélkül elmenekültek. Sem halottja, sem sebesültje nem volt. Dejtár és Ipolyvece visszafoglalásának a részletei a következők: A dejtári vasútállomást 20 emberből, az ipolyveceit 17 emberből álló cseh őrség tartotta megszállva. 29-én váratlanul megjelentek Dejtáron Pálmay katonái, tizenhat legény Bugyi Felicián volt őrmester parancsnoksága alatt azonnal csatlakozott hozzájuk. Mintegy száz ember, miután fegyverük nem volt, kaszára és villára kapott. Ezek után a géppuskát felállították a község keleti kijáratánál levő keresztnél, s innen tűz alá vették a vasútállomást. A csehek rövid ideig viszonozták a tüzelést, majd az állomás épületét elhagyva az Ipoly túlpartján lévő Nagycsalomja irányába futottak. A menekülőket puska- és géppuskatűz alá vették, s három ember a csehek közül elesett. Kettő a hídról az Ipolyba bukott, egyet, Havelka Szaniszlót, Dejtáron temettek el. Ezek után a vasútállomást megszállták, majd a géppuskát egy pályakocsira téve a felfegyverzett legénységgel együtt a vasút mentén Ipolyvece irányában 459 Gertner tevékenységére vonatkozóan más forrás nem áll rendelkezésünkre. 467
