Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)
Politikai szervezetek működése Balassagyarmaton a város csehszlovák megszállása előtt
lemi munkás mind csatlakozhat ezen párthoz. A polgárság azon elemek politikai letörését akarja, akik a dolgozók nyakára ültek. Ezen pártban van a szellemi elit elem, mely két minisztert adott: Jászit és Szendét, akik a magyar kultúrának megbecsülését vívták ki. Az elmúlt rend és a háború akadályozta a vidéki szervezkedést, hazaárulóknak tekintették a pártot, mert nem akarta a háborút. E város és vidék polgársága akar szervezkedni tekintet nélkül arra, hogy minő párthoz tartozott ezelőtt. Ha nem teszi, két malomkő közé kerül, a régi történeti osztály fog feléledni és a szociális munkásság is látni fogja, hogy cserbenhagyták. Ezután dr. Jakab Sándor budapesti kiküldött hatalmas beszédben vázolta a Polgári Radikális Párt programját, amelyet feszült figyelemmel hallgattak. A polgárság ereje eddig szétforgácsolódott, jóllehet belőle származtak a lateinerek, intellektuelek, nagyiparosok, művészek, köz- és magántisztviselők. Ezek mind függtek a pénzarisztokráciától és a feudális nagyságok cselédei voltak. A munkásöntudat hamarabb ébredt. Jászi Oszkár az angol mozgalmat felismerte és húsz évre hirdeti az adó-, földbirtok- és nemzetiségi politika megváltoztatását, hogy függetlenül, emberi méltóságunk szerint élhessünk. Ha előbb megegyeztünk volna a nemzetiségekkel, nem jutottunk volna idáig. Életképes államnak kell megmaradnunk. A Polgári Radikális Párt követelelése: 1. Általános titkos, községenkénti, nőkre is kiterjeszkedő választójog. Hatmillió szavazat volna így, mely képes lesz a születési és pénzarisztokratákat a parlamentből kiemelni. 2. Cím és rang eltörlendő. Mindenki tehetsége szerint érvényesüljön becsületes munka árán. 3. Egyesülési és gyülekezési szabadság, mely minden haladás csírája. 4. A hivatali ember pártatlan és igazságos legyen, de fizetésük is javíttassék. 5. Kötött birtokok, mely az ország kétharmad része, oldassék fel kis- és középbirtokra. Az orosz szovjet-kormány eleinte a földbirtokot az államénak nyilvánította s lefoglalta, de ebből kénytelen volt engedni. 6. Az aggkori biztosítás kimondása, csecsemő-, anyavédelem megerősítése, egészségügy (tüdővész, vérbaj) rendezése. 7. Eddig minél gazdagabb volt valaki, annál kevesebb adót fizetett. A földnél az adóalap most is a békebeli jövedelem. 8. A nevelésügy kiterjesztése, a túlzott soviniszta és történelmi szellem megszüntetendő. 9. Pacifista politika, teljes leszerelés, pacifista legyen a nevelés, hogy örökké lehetetlen legyen a háború. 10. Teljes vallásszabadság. 11. Béke a nemzetiségi és külföldi népekkel. A radikális párt a szociáldemokratától a végcélban különbözik, amennyiben a radikális párt szabad versenyt, jólétet a kommunizmus nélkül. Több termelés a jelszó minden téren. A radikális párt és Károlyi-párt közt semmi különbség, mert hisz a Károlyi-pártnak ölébe hullott a köztársaság, amit nem is remélt. Még minden felborulhat. Ezért kell a polgári mérséklet. Ma még magyarok, a békekötés után, világi polgárok, egyesüljetek! [Sic!] Zúgó tapsvihar követte e beszédet. A nagyhatású beszéd után Salgó Gyula a kereskedők álláspontját, Ballá József az iparosokét fejtette ki, dr. Bogdán Mihály 29 a polgárság csatlakozását jelentette 29 Honvédfőorvos, a Balassagyarmati Takarékpénztár igazgatósági tagja, virilista jogon Balassagyarmat nagyközség képviselő-testületének ill. a megyei törvényhatósági bi41
