Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)

Visszaemlékezések, feldolgozások

Megérdemelte volna ez a város, hogy Balassagyarmatot állítsák szerte e hazá­ban a hűség és a vitézség példaképéül az egész ország elé! Vannak ma is nagy, magyar legények, akiknek háza táján nem jártak tolvajok, akiknek nem fáj az új határ. De itt még ma is felsajog a szív, ha ránézünk az Ipolyra, erre a „hajózható folyamra," s azért tudunk szívből ünnepelni, mert ezt a darab földet vérrel, fegyverrel, sírkeresztek alá el nem temethető vitézséggel szereztük vissza Magyarországnak. Nem szólunk arról, hogy hol állnának ma falánk szomszéda­ink, mert ezt kézzelfoghatólag csak akkor tudhattuk volna bizonyítani, ha itt meg nem állítjuk őket, ha a magyar vitézség nem áll hódító útjukba áttörhetet­len gátként Balassagyarmaton. Azt a darab földet, amelyet fegyverrel szerzett vissza ez a város, a magunkénak tudjuk. Álljon elő még egy város, amely így mentett hazát! Óh, akkor talán még boldogabban ünnepelnénk! Mi ünnepelünk, ha mások talán soha sem vesznek tudomást arról, hogy Ba­lassagyarmatot a „civitas fortissima" - a legvitézebb város 393 - elnevezés illeti. Mi minden évben felállítjuk lélekben a „vitézség kapuját" január 29-én, amely véren szerzett örökségképpen a szívekben él mindaddig, míg Balassagyarma­ton egy magyar szív dobban. Nekünk fáj legjobban, hogy csak mi ünnepelhetünk, de hisszük, hogy lesz még egyszer ünnep e hazában, amikor a régi határokon csendül fel a világ leg­szebb imádsága: „Isten, áldd meg a magyart!" XI. Ünnepi ódák A csehkiverésnek ma már egész költői irodalma van. Álljon itt igazolásul néhány históriás ének, s zengjék e dalok a magyar feltámadás örök himnuszát: (.. .) 394 Felhasznált források Haraszty Lajos: Balassagyarmat, 395 Rákóczy István: A csehek kiverése stb., Vizy Zsigmond alezredes kézirata, Soltész József csendőr százados értékes levele, Hah­ne Károly százados levele, Czeke Lajos százados levele, Dr. Huszár Aladár buda­393 Sulacsik fordítása bizonyítja, hogy a manapság használt „Legbátrabb Város" fordítás helytelen! 394 a következő versek közlésétől tekintettünk el: „Balassagyarmat megvétele. Históriás ének 1919-ből. A Nemzeti Intézet pályadíjának nyertese. Irta: Visnovszky Rezső dr."; „Köszöntöm ezt az Ipoly-parti várost. írta és előadta a Református Nőegylet Magyar estjén Rolla Margit, a Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság tagja."; „Bosszúra születtünk! írta és előadta a város ünnepélyén: Dr. Szentpétery Béla."; „Prológ 1933. január 29-i Magyar Estre. írta: Sulacsik Zoltán. Szavalta: Kőhalmy Mária."; „Mi maradt még? írta: Sulacsik Zoltán. 1932. január 29-én a városi ünnepélyen elszavalta: Borbáth Béla." 395 Megjelent Haraszty neve alatt a Ladányi Miksa által szerkesztett Nógrád és Hont vár­megye c. monográfiában (Budapest, 1934.119-122. old.) 391

Next

/
Thumbnails
Contents