Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)

Visszaemlékezések, feldolgozások

szemben levő lakásán, más részük Kroffínger Fülöpnél, 365 ismét más részük a vasgyárban, hol itt, hol ott gyűltek össze. Ezen tanácskozások eredménye az volt, hogy január 28-án a többség már nem jelent meg szolgálattételre, s elhatá­rozták, hogy nem várnak január 31-ig, hanem 29-én kiverik a cseheket. Ezt a ter­minus változást küldöttség által közölték Pongrácz Györggyel, akivel a megye­házi gyűlés óta állandó kapcsolatot tartottak fenn, ő azonban azt üzente vissza, hogy várjanak csak 31-ig, amikorra a vidéki propaganda is teljesen megérik, s így Bazovszky útját nagyon is emlékezetessé tehetik. A vasutasok meg hányták-vetették a dolgot, mégis csak 29-ben állapodtak meg, mert egy újabb brutalitás most már a végsőkig keserítette el őket. A vasutas sztrájkot ugyanis Lauka sem nézte tétlenül. Losoncra kellett vonatot vinni. Nem volt vonat, mozdonyvezető, fűtő, jegyvizsgáló, stb. Ő előteremtette őket. Fegyve­res legionáriusok jelentek meg Bihari mozdonyvezető lakásán és Halmos fűtőnél, akiket fegyveres erővel kényszerítettek arra, hogy Losoncra vonatot vigyenek. A vasutasság egyébként is már készülődött. Január 27-én este három vasutas (a két Hofbauer testvér és Halvax Béla) Losonc és Ipolyság irányában elvágták az összes távíró- és telefonvezetéket. Ugyanezen időben Szigethy Gáspár a pos­tai kábeleket rongálta meg. Amikor ezen előkészületek megtörténtek, elhatározták, hogy telefonon érint­kezésbe lépnek a Magyarnándorban állomásozó katonasággal. A postán azon­ban elutasították őket, mert nem volt főszolgabírói engedélyük a telefonáláshoz. Nem volt mit tenni, küldöttséget menesztettek másnap Magyarnándorba. Az itt maradók pedig megbízható társaikat értesítették, hogy azok is készenlétben le­gyenek. Ezt az elhatározásukat esküvel erősítették meg, amelyet egymásra tett kézzel mondottak el. Ez esküvel hűséget fogadtak egymásnak. Január 28-án délelőtt egyenként szökdösve a városból, a magyarnándori útra kijelöltek az aszódi-losonci vonal elágazásánál találkoztak, s onnan együttesen hajtányon kimentek Magyarnándorba. Ekkor már itt a Bajatz és Vizy századosok parancsnoksága alatt álló katonaság készülődött. Bizonyítja ezt Rákóczy István, aki emlékirataiban Nagy Mihály és Huszár Aladárra hivatkozva állítja, hogy egy munkásember jött hozzá azzal az üzenettel, hogy: azt üzeni a százados úr, hogy holnap (kedden) éjjel Balassa­gyarmatot visszafoglalja. 366 Igaz azonban, hogy ez az üzenet eredetileg nem Rákóczynak lett szánva, ha­nem Pongrácznak, de a hírvivő nem ismervén sem őt, sem a kormánybiztost, a kormánybiztos kérdezősködésére átadta a levelet. Még talán jó is, hogy így tör­tént, legalább másnap Rákóczy teljes erejét latba vethette a Honvédelmi Minisz­tériumban segítő csapatok kieszközlésében. „A jelenvoltak megdöbbenve hallgatták az üzenetet" írja továbbá Rákóczy, ő maga pedig egy küldönc útján (Ocsoven Pál) megüzente Vizy Zsigmondnak, 365 Sándorfi (Schuch) István mozdonyvezető lakása a Baross Gábor u. 2. sz. alatt volt, míg Abonyi (Kroffinger) Fülöp kalauz a Klapka utca 39. szám alatt lakott. (Gere, 99) 366 Vizy nem említi az esetet. 358

Next

/
Thumbnails
Contents