Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)

A „csehkiverés” utóélete (hírlapi írások, dokumentumok)

216. Balassagyarmat Város Önkormányzatának rendelete az 1919. január 29-i honmentő harcok emlékének méltó megünnepléséről és a „Civitas Fortissima" név használatáról Balassagyarmat, 1998. március 11. Az első világháború nyomán Magyarország a vesztes országok sorába tartozott. A győztes antanthatalmak az ország területének és népességének jelentős részét más államokhoz csatolták. Balassagyarmat ekkor vált egyik napról a másikra határvárossá. Voltak azonban olyan erők, amelyek ezzel sem elégedtek meg, és a győztes pozícióját ki akarták használni. A készülő nemzetközi békeszerződéseket semmibe véve, a Vix-jegyzékben

325 meghatározott demarkációs vonalakat is átlépve, az Ipoly folyó mindkét partját, így Balassagyarmat városát is, el kívánták szakítani Magyarországtól. Ez ellen lépett fel városunk korabeli polgársága. Nemes küzdelmük révén az Ipoly mente déli falvai és Balassagyarmat szándékaiknak megfelelően - megmaradhattak a magyarság részeként.

326 Az esemény történelmi jelentőségét külön is emelte, hogy ezt a tettet a győztes világhatalmak árnyékában és fegyveres túlerejének ismeretében cselekedték, melynek nyomán Balassagyarmat városát a két világháború közötti helyi és magyar szellemi köztudat a „Civitas Fortissima" - a legbátrabb város

327 - megkülönböztető elnevezéssel tüntette ki. Elődeink példát mutattak a magyarság egészének, mely a legnemesebb 1848/49-es hősies honvédő harcok szellemét és tetteit idézte. A szabadságharc 150. évfordulójának esztendejében Balassagyarmat Város Önkormányzatának Képviselőtestülete méltó emléket kíván állítani hős polgárainak, ezért az alábbi rendeletet alkotja: l.§ Balassagyarmat Város Önkormányzata január 29-ét városi ünnepnappá nyilvánítja.

328 2.§ A város ünnepnapján a közintézmények épületeit a Magyar Köztársaság és a város zászlajával kell díszíteni, a közoktatási intézményekben tanítás nélküli munkanapot kell tartam. 325 Ld. a 39. sz. dokumentumot! 326 A határ végleges megállapítása és a „csehkiverés" tényének összefüggéseire Id. a bevezetőben és a 187. sz. dokumentumnál írottakat! 327 Kutatásaink alapján helyesebbnek tartjuk a „Legvitézebb Város" fordítást. Érveinkre ld. a 210. dokumentumnál írtakat. Könyvének végén ezt a fordítást használja Sulacsik Zoltán is. A legbátrabb város vélhetően újabb kori félrefordítás. 328 A képviselő-testület ezzel visszatért az 1920-as képviselő-testület döntéséhez (Id. a 206. sz. dokumentumot!) 317