Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)
A „csehkiverés” utóélete (hírlapi írások, dokumentumok)
mint a helyi viszonyokkal ismerős, személyesen igazítottam el. Az általam kidolgozott támadási terv célja nem Balassagyarmat visszafoglalására szorítkozott, hanem az Ipolyság vasútállomás-Balassagyarmat vonalnak [a] birtokba vételére. Balassagyarmat, mint a legjobban megerősített hely, csak súlypontja volt támadási célunknak. Rajtaütésszerű támadásunk az első pillanatok alatt minden ponton sikerrel járt, s egyedül a laktanya épülete nem esett el azonnal. Balassagyarmaton, a kórházi ápolás alatt álló Vyslousil [Sic!] Vilmos cseh hadnagy közlése szerint, támadási szándékunkat a támadás előestéjén elárulták. így teljes harci készültségben, elbarikádozva, tüzelésre beállított géppuskákkal és kézigránátokkal várták támadásunkat, és megindulásunkkor minden ponton gyilkos tűzzel fogadtak bennünket. Ennek ellenére parancsnokságom alatt a 16-os honvédek betörték a laktanya eltorlaszolt kapuját, s elfoglalták a laktanya bejáratát. Péter aranyvitézségi érmes hadnagy és Bajatz százados pedig rohamjárőreikkel, örök dicsőségére a Mollináryaknak, a nyílt udvar felőli oldalon, melyet a csehek előtte való este drótakadállyal zártak el, feltörtek a laktanya emeletére, s a szűk folyosókon végrehajtott kézitusában a cseheket mindenütt visszaszorították. Mikor pedig feladatukat megoldották, az éjjeli sötétségben egy oktalan pánik következtében hagyták el a laktanyát. Ezen kézitusa közben lőtte agyon egy Mollináry szakaszvezető közvetlen közelből a cseh parancsnokot, Laukát a folyosó falának esett, s kifreccsenő vére sokáig ott piroslott a lépcsőház falán. A szakaszvezető személyesen mondta el nekem, hogy miként lőtte Lauka Czakó Balázs közvitézt revolverrel hasba, s ő hogyan terítette le Laukát. 323 Az események történetírója, Antal Zoltán 324 is elvitathatatlanul tisztázta e kérdést, s lelkiismeret-furdalás nélkül senki sem sajátíthatja ki a maga javára a Mollináry szakaszvezető hősi tettét. Elvitathatatlan tény az is, hogy a vasútállomást véres küzdelem után Háhne hadnagy (jelenleg Hernády százados) foglalta el szakaszával, foglyul ejtve a vasútállomás őrségét és személyzetét. Ezen küzdelemben halt hősi halált Nagy József szakaszvezető. Megdönthetetlen tényként szögezhető le, hogy a csehek a vasútállomás eleste után még csak kísérletet sem tettek annak visszafoglalására. Elvitathatatlan az is, hogy az új vásártéren elhelyezett cseh őrséget csapatai élén Gáthy Elemér hadnagy semmisítette meg, majd egy másik támadó csoport a régi vásártéren elhelyezett őrséget űzte el. 3. Lauka halála - a már megemlített sebesült cseh hadnagy elbeszélése szerint - a későbbi eseményekre is döntő befolyással volt. Parancsnokuk elvesztésének hatása alatt határoztak úgy - midőn parlamenterünket, a cseh vasúti állomásfőnököt beküldtük a laktanyába -, hogy még a reggeli órákban megadják magukat. Nem tudta azonban magyarázatát adni a cseh hadnagy annak, hogy miért tüzeltek bele géppuskával a laktanya átvételére kiküldött embereink közé. Ekkor kapott veselövést Emődi 16-os tartalékos zászlós. 323 Lauka halálára ld. Sulacsik könyvét! 324 Időközben Sulacsik nevét Antalra magyarosította. 315
