Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)

A „csehkiverés” utóélete (hírlapi írások, dokumentumok)

Nyírjespuszta átunk mögé közelednek. S csehek, amidőn az iglói géppuskások segítségünkre jöttek, minden ellenállás nélkül megadták magukat. Az iglói gép puskások a foglyokkal s az egész zsákmánnyal együtt ismételt parancs s felkérés dacára Balassagyarmatot elhagyták. Távozásunk után Balassagyarmaton a legnagyobb fejetlenség és pánik uralkodott. A 38-asok a további engedelmességet megtagadták, s követelték, hogy vigyék őket vissza Kecskemétre. Csak 15-en maradtunk, kik Bajatz és Vizy százados mellett a legválságosabb órákban kitartottunk, s midőn a retorziótól való félelem következtében Balassagyarmatot csaknem mindenki elhagyta, az éjjeli nehéz percekben parancsnokaink mellett mindvégig kitartva hűségünkkel hozzájárultunk ahhoz a fegyvertényhez, melynek következtében Balassagyarmat ma a magyar hazához tartozik. Balassagyarmat, 1928. december hó 24-én. Hackenberger Lajos, tartalékos honvéd hadnagy, állami gépgyári tiszt. Láttam! Igazolom, hogy Hackenberger Lajos volt tartalékos hadnagy harcleírása minden tekintetben megfelel a valóságnak. Nevezett volt tartalékos hadnagy hősies magatartásával kitüntette magát a forradalom [alatt] s ezt követő időszakban derék hazafihoz méltóan viselkedett. Balassagyarmat, 1928. december hó 24-én. Vizy Zsigmond tanácsnok. Fenti aláírások hitelességét igazolom. Balassagyarmat, 1928. december hó 24én. [Olvashatatlan aláírás] állomástiszt. NML Balassagyarmat, letéti anyagok, Vizy Zsigmondra vonatkozó iratok, sz. n. Eredetiben tízoldalas, kéziratos jegyzőkönyv. 210. Blázsik Károly hittanár írása a Nógrádi Hírlapban a „csehkiverésról" Balassagyarmat, 1929. február 3. Balassagyarmat a becsület fehér szigete a vörös áradatban, tíz év előtt visszaszerzett egy darab földet Szent István széttépett birodalmának. Hogy a város és környéke Honttói Ipolytarnócig Magyarországé maradt, azt ez a hősi nap, a belopakodott csehek kiverésének napja döntötte el. Hogyisne jöttek volna be? Vörös láz, a baloldali orientáció delíriumában fetrengett az ország s a szakszervezés, a forradalmasítás és a testvérharc volt az első. Ellenállás nélkül jött Giskra [helyesen: Jiákra] népe az Ipolyig. De ez sem volt elég. Átlépték a demarkáció[s vonalat] és január 15-én megszállták Balassagyarmatot. Légionáriusok fegyvergülái az utcákon, Bazovszky zsupán plakátjai a sarkokon, kétségbeesett düh a magyar szívekben. Január 31-én kellett volna a közalkalmazottaknak letenniök az esküt a cseh alkotmányra, így akarta a zsupán. De a jó palóc vér nem fajult el. Lobogólelkű szónokok szavára a vasutasok mondták ki elsőnek: csak magyarok leszünk! Előkerültek az eldugott fegyverek, a magyar területről is akadt a Pogány József maszlagától meg nem kótyagosodott kevés katonaság, és egynapos kemény 303