Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)
A „csehkiverés” utóélete (hírlapi írások, dokumentumok)
205. A Nógrádi Vörös Újság írása a „csehkiverésról" Balassagyarmat, 1919. május 8. Ha a magyarországi proletárságnak az új társadalmi rend megalkotása iránti mostani küzdelmeinek harcairól valamikor történelmet írnak, abban egy külön lap fogja megilletni Balassagyarmat proletárságát: úgy a munkásságot, mint a katonaságot. Balassagyarmat munkásait mi régebben ismerjük. Hogy milyen bátrak, mennyire halálmegvetők, hogy mekkora hősiességgel védelmezik hazájukat, hogy micsoda elszántságra képesek, amikor a földünket, hazánkat, szabadságunkat támadó ellenség ellen kell fegyvert ragadniok, ezt már egy ízben 1919. január 29-én megmutatták, amikor a nyakunkra ült cseheket kiverték a városunkból. Dicsőséges és emlékezetes nap az, amelynek nagyszerűségét a munkásságnak ama büszkeségérzete még inkább fokozhatja, hogy egész Magyarországon talán még csak egy hely, Nagyszombat volt az, ahonnan a rabló imperialisták hadai menekülni voltak kénytelenek, míg Nagyszombat végül mégis a csehek kezén maradt, 304 addig nálunk január 29-től egész a mai napokig nem is próbálkoztak, hogy városunkat birtokba vegyék. A támadásnak egész mostanig való elmaradását szerintem nem az a sokak szerint hangoztatott körülmény okozta, hogy a csehek nem is akartak bejönni Balassagyarmatra, hiszen aki tisztában van a vasutaknak az élelmezés, a forgalom, az egyes csapatrészek közötti összeköttetés fenntartása miatti rendkívüli fontosságára, az jól tudhatja, hogy a Losonc-Balassagyarmat-Ipolyság közti vasútvonal úgy hiányzott a cseheknek, akár a mindennapi kenyér. Ipolyság[nak], Hontnak [és] Barsnak megszállott részei, Nógrád, Gömör, s általában a Felvidéknek keletre eső megszállott részei, csaknem el vannak vágva egymástól. Míg Losonc Ipolyságtól a Balassagyarmaton átvezető vasúton mindössze nyolcvan km távolságra van, addig ezen vasút nélkül Garamberzence-LévaCsaládon át több száz kilométer távolságra esik. Ekkora utat kellett megtenni a forgalomnak, a postának, az élelmiszer-szállításoknak, ha pl. Losonc Ipolysággal érintkezni akart. Balgaság tehát azt hinni, hogy Balassagyarmatot, mint a Losonc-Ipolyság vonal kulcsát, a csehek nem is akarták birtokukba venni. Na304 Nagyszombatra első alkalommal egy, a Nyitra megyei Szenicéről érkező cseh csendőrszázad vonult be, 1918. november 7-én. November 11-én a város és környékének lakosai népgyűlésen tiltakoznak a csehek bevonulása ellen. A mozgolódások hírére, két nap múlva, november 13-án, a Heltai Viktor parancsnoksága alatt Pozsonyba küldött katonai egység egy különítménye páncélvonaton Nagyszombat visszafoglalására indult. Ennek hatására ismét összeverődött a nagyszombati magyar nemzetőrség és fegyveres harcban a cseheket kiszorította a városból. Három cseh halott marad hátra. A történtekre a csehek ellentámadása volt a válasz. Nagyszombat végeredményben november 24-én ismét cseh megszállás alá került. Bevonulásuk előtt a magyar csapatok elhagyták a várost, a nemzetőrség pedig letette a fegyvert. A városra a csehek állítólag másfélmillió korona hadisarcot vetettek ki megtorlásul. (Nyugat-Magyarországi Híradó, 1918. dec. 22.) 289
