Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)

Katonai események az Ipoly mentén a „csehkiverés” után

Katonáink a kiadott parancsokat csak vonakodva teljesítik, melyet sokszor napokig tartó megbeszélések előznek meg. Hogy egyes parancsok teljesítetnek-e vagy nem, mindig attól függ, hogy mennyi előny származik a legénységet vezető demagóg elemeknek. Előfordult, hogy a helybeli állomásparancsnokság a 10. gyalogezred osztagaiból délután 3 órára egy őrség felállítását rendelte el. Az őrség csak másnap délelőtt 12 órakor állott fel. [A] csapatoknak elszállítását, áthelyezését sokszor napokig tartó rábeszélések előzik meg. A csapat elhatározását, mint említettem már, soha nem a magasabb érdekek irányítják, hanem egyesek előnyét szolgáló célok. A leírt esetekkel csak vázolni akarom, egy, a valóságnak megfelelő képet akarok adni az itten uralkodó állapotokról, a csapatok fegyelméről, megbízhatóságáról és a legénység gondolkozásáról. Az állapotok elfajulását annak tulajdonítom, hogy a legénység bizalma a tisztekkel szemben mesterséges úton aláásatott szerepelni, vezetni akaró demagógok által. A legénység szellemi képessége nem olyan, hogy a helyes választásra képes lenne, hanem általuk meg nem értett jelszavak után kapkod. A bizalmi férfiak befolyása sem megfelelő mindenütt. Sőt, sok esetben, helytelen irányban tereli a legénység jóérzését. Mocsári Pál füleki lakos, bérlő jelentése szerint az 1. köztársasági vadászezred V. zászlóaljának végrehajtó bizottsága négy disznóját kommunizálta és nagy részét a lakosság között szétosztotta. Szem előtt tartva természetesen saját érdekeiket. A katonatanácsok

267 és munkástanácsok együttes ülései példák az egyes bizalmi férfiak félrevezetett és helytelen irányban fejlődő gondolkozásának. Galbács 10. ezredbeli bizalmi férfi Pál Lajos hadnaggyal felvett és továbbterjesztett jegyzőkönyv adatai alapján a következőket nyilatkoztatta ki: „Nekem mindegy, akár oláh, cseh, vagy tót vagyok, nekem nem kellenek országhatárok, én nemzetközi vagyok. A régi állomásparancsnokot, Mészöly őrnagyot, alaptalanul, hazaáruló gazembernek titulálta." Galbács bizalmi férfi a kommunizmusról többek között a következőket nyilatkoztatta: „Miután az események percről-percre mérföldeket haladnak, nem kell a kommunizmussal komolyan szembehelyezkedni. Privát értesüléseim szerint a kormányt 3-4 hét múlva úgyis átveszik a kommunisták, mert a kormány lejáratta magát és talpnyalók lettek." 267 A katonatanácsok működését, egy minisztertanácsi határozat alapján, a hadügyminiszter szabályozta rendeletben. E szerint minden század négy legénységi és egy tiszti bizalmit választott. A zászlóalj tanácsát a zászlóaljhoz tartozó századok bizalmijai alkották, az ezredét az ezredhez, a helyőrségét a helyőrséghez tartozó összes bizalmiak. A helyőrségi katonatanácsnak hat tiszti és kilenc legénységi állományú tagból álló végrehajtó bizottsága volt. A tanácsokat havonta titkos szavazással újra kellett választani. Joguk volt a rendelet szerint a parancsokat ellenőrizni, a katonákat „szociális védelemben részesíteni". A hadügyminiszter és a katonatanácsok között Pogány József mint kormánybiztos látta el az összekötő szerepét. (Hajdú, 139. old.) 246