Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)

Katonai események az Ipoly mentén a „csehkiverés” után

1. A mai nappal, 1919. február 11-én, a megállapított csehszlovák-magyar fegyverszüneti (demarkációs) vonalon minden ellenségeskedés beszüntetendő. Mindkét állam katonai főparancsnoka becsületszavával kötelezi magát e szer­ződés betartására, amennyiben a szóban forgó kormányok jelen megállapodást elfogadják. Ezt a feltételt a magyar katonai parancsnokság képviselőjétől is megköveteljük. A fegyverszüneti vonal az a vonal, amelyet az antant állapított meg, úgymint: Duna-Ipoly-Pinc-Magas-hegy-278.[magassági pont]- Rimaszom­battól közvetlen vonal egészen az Ung folyó torkolatáig-Ung folyó-Uszker [UzsokiJ-hágó. 2. Az első pont értelmében a csehszlovák és magyar hatóságok kötelesek meg­fenyíteni minden reguláris és irreguláris katonát vagy felfegyverzett polgári személyt, akik a fegyverszüneti vonal határát átlépik. Abban az esetben, ha valamelyik ellenséges érzületű osztagot - legyen az cseh vagy magyar - a fegyverszüneti vonalon belülre való betörésre kell figyelmez­tetni, az ilyen hitszegésnél a másik fél jogosult arra, hogy magát saját területén megvédje. Azonban előnyszerzés céljából az idegen területen való megtorlás jogával nem élhet. Ilyen esetben mindkét kormány diplomáciai úton kell, hogy megállapítsa a fe­lelősséget, és ily módon adja meg a garanciát a bűnösök megbüntetésére. 3. Ha a lakosság a demarkációs vonal egyik vagy másik oldaláról az uralkodó viszonyokkal szembeni elégedetlenségét ki akarja nyilvánítani, és ehhez a szomszédos állam katonaságának a bevonulását kéri, a bevonulás tilos. Még ke­vésbé lehet saját akaratából bevonulnia, mert mindig azt az elvet kell szem előtt tartani, hogy a területet elfoglaló katonai hatóságnak a civil lakosság irányában minden kérdést meg kell oldania. 4. Mindkét szomszédos állam hadvezetése szabadon dönt arról, hogy terüle­tén belül milyen csapatmozgásokat hajt végre. 5. A hadifoglyok és internáltak kiváltása tárgyában azon szabályok érvénye­sek, melyeket a rappi tárgyalásokon február 4-én határoztak meg. Ennek megfe­lelően a magyar hadi parancsnokság február 15-én minden csehszlovák foglyot és internáltat hazabocsát. A csehszlovák hadi parancsnokság a maga részéről szabadon enged minden hadifoglyot és internáltat, aki aznap Losoncon találha­tó, valamint becsületszavával kötelezi magát minden olyan hadifogoly és internált mielőbbi hazaengedésére, akik aznap nem tudnak Losoncra megérkezni. A cserénél kerülnek átadásra a vonatkozó névjegyzékek. Ahol ez nem lehetséges, ott azt a ha­difoglyok és internáltak Losoncra való megérkezése előtt állítsák össze. 6. A katonai hatóságok kötelezik magukat, hogy a fegyver és minden más ha­dianyag, valamint mindenféle áruk és élelmiszerek (kivéve azt, amit személyes szükségletre visz magával valaki) csempészetét a demarkációs vonalon keresz­tül megakadályozzák. Az illető kormányok megállapodhatnak, hogy ezeket a határozatokat, nevezetesen az áruk és élelmiszerek tekintetében, módosítják. 7. A katonai hatóságok kötelezettséget vállalnak, hogy távol tartják magukat mindenféle politikai agitációtól és megakadályozzák, hogy efféle agitációt a hadsereg katonai eszközök révén (repülőgép, röplapszóró) végrehajtson. 239

Next

/
Thumbnails
Contents