Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)

Katonai események az Ipoly mentén a „csehkiverés” után

HL 7. 3. 41. 79. fol. Kétoldalas, gépiratos jelentés, tisztázat. Iktatószáma: 2613. elnöki 5. sz. = Jellemző esetként említjük itt meg azt, ahogyan a csehszlovákok reagáltak a magyar előrenyomulásra: azzal fordultak Vixhez, hogy a „Balassagyarmat környékén álló magyar csapatok ... bolsevik bandák ... Losoncról jelentik Losonc déli részén, Salgótarján mellett és Fülek-Balassagyarmatnál tekintélyes magyar katonai erők összevonását, 18000 emberrrel [ez erős túlzás], erős tüzérséggel ellátva. Tekintettel azon közvetlen veszélyre, amelyet ezen bolsevista bandák szlovák területre való betörése okozhatna, nagyon kérem az ezredes urat, szíves közbenjöttével megakadályozni, [a] magyar bolsevisták által szlovák terület fenyegetését Balassagyarmat és az Ipoly folyó partjainak kiürítése után." A fegyverszüneti bizottság február 5-én erőteljes tiltakozást jelentett be a minősítés ellen Vixnél. (HL I. 53. Fegyverszüneti Bizottság iratai, 5. d. 2054. sz.) ab,c-d,e-f,g-h,i-jutólagosan ceruzával aláhúzva. k Az aláírás saját kezű. 141. Vix alezredes átirata a fegyverszüneti bizottsághoz a csehszlovák csapatok visszavonásáról Budapest, 1919. február 1. Van szerencsém szíves tudomására hozni, hogy a csehszlovák katonai misszió hozzájárult az általam küldött kérelmekhez, értesítvén engem tegnap, január 31-én, hogy a hadügyminiszter Prágában elrendelte a csehszlovák csapatok által a demarkácionális vonaltól délre megszállott összes helyiségek azonnali kiürítését. Vix. HL

I. 53. Fegyverszüneti Bizottság 4. d. 1956. sz. Egyoldalas, kéziratos levél, másolat. Hitelesítés nélkül. = A fegyverszüneti bizottság, hivatalos átiratban, csak 1919. február lien értesítette Vix levelének tartalmáról a salgótarjáni hadosztály-parancsnokságot, ill. valószínűleg ugyanekkor Rákóczy kormánybiztost. (HL 40.10. 56. 591. fol. és NH. 1919. febr. 16. A csehek visszaparancsoltatása, a Hírek és különfélék rovatban.) Az Est tudósítója még aznap meginterjúvolta a kérdés a budapesti csehszlovák követséget. Onnan azt a felvilágosítást kapta, hogy a csehszlovák félnek már a kezdetektől az volt az álláspontja, hogy tartja magát a demarkációs vonalhoz. „Ezt csakis nagyon csekély részen és csekély mélységben léptük át, vagy a szomszédos lakosság határozott kívánságára, vagy bizonyos visszás állapotok rendezése végett, oly helyen például, ahol az Ipoly valamely községet vág ketté, vagy ahol az Ipoly menti vasútvonal egységes kezelése miatt" ennek szükségét látták - tették hozzá a követségen. „Most azonban a csehszlovák honvédelmi miniszter megújította azt a már egyszer kiadott parancsát, hogy a demarkácionális vonalat túl ne lépjük s csapatainkat amögé vonjuk vissza." (Az Est, 1919. febr. 2. A budapesti cseh követség a demarkációs vonal mögé való visszavonulásról.) Jellemző módon Vix közölt átirata és a követség is a csehszlovák fél saját döntéséről szól és nem tisztázza, hogy vajon Párizsból érkezett-e a felszólítás a csehszlovákok részére. A 140. sz. dokumentumnál írtak arra utalnak, hogy ilyen parancs a szövetséges hatalmak részéről is érkezett Prágába. De tudjuk azt is, hogy maga Benes is szorgalmazta a visszavonást! Január 28-án ugyanis sürgős táviratot küldött Prágába: „Szilézia megszállása itt rossz vért szült. M. Clement Simon ránk nézve igen kellemetlen dolgokat táviratozott. Pontosan tájékoztatni kell őt. 214