Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)

A „csehkiverés” napjai a balassagyarmati sajtóban

gránátokkal és géppuskákkal visszaverték őket az emeletről. 220 Kénytelenek voltak visszavonulni és a vasúti töltésről balra emelkedő magaslaton,, valamint a zsidótemető mellett helyezkedtek el és tűz alatt tartották a laktanyát. A csehek be voltak szorítva a laktanyába, onnét mozdulni nem tudtak, a városon kívüli cseh megszálló csapatokkal pedig érintkezést és segítséget nem tudtak kapni, mert a vasutasok már jókor elvágták a telefon- és távíródrótokat úgy Ipolyság, mint Losonc felé. 221 A csehek gépfegyvereikkel a laktanya ablakában helyezked­tek el és onnét nemcsak katonákra, hanem a védtelen lakosságra is tüzeltek úgy, hogy polgári egyének is estek áldozatul a felszabadító harcnak. Délután 2 óra tájban megérkeztek az iglói géppuskások hat géppuskával és al­konyatkor támadást indítottak a laktanya ellen. A támadás eredményét azon­ban a csehek nem várták be, telefon útján tárgyalásba bocsátkoztak a katonai parancsnokkal. Helyzetük reménytelenségét látva, hajlandók megadni magu­kat, de szabad elvonulást kérnek. Ezt az ajánlatot a katonai parancsnok nem fo­gadta, feltétlen megadást követelt, amibe a csehek végül bele is egyeztek. A laktanya és a csehek a katonaság kezébe kerültek, a cseheket foglyul ejtették és még aznap el is szállították. 222 A cseh megszálló csapat parancsnoka, a főhad­nagy még reggel elesett. Egyik tiszt épp a tárgyalások alatt, a telefonnál sebesült meg a fején, az ablakon át egy kósza golyótól. 223 Egy másik tisztjüknek azonban sikerült megszökni, úgy, hogy a csehek még reggel befogták a laktanyába Szé­les városi rendőrt, s ennek ruháját a tiszt magára öltve, a városból kiszökött. Még csütörtökön is lázas és izgatott volt a hangulat, az üzletek egész nap zár­va voltak, természetesen ellenőrizhetetlen rémhírek járták be a várost, amelyek a valóságnak meg nem feleltek. A valóság az, hogy megfelelő számú katonasá­gunk van, amely a város megvédésére újabb cseh támadással szemben is telje­sen elegendő. Tehát a legteljesebb nyugodtsággal és higgadtsággal, bizakodva nézhetünk még súlyos események elé is. Azonban azt hisszük, a cseheknek nem lesz többé kedvük, hogy Balassagyarmatot újból megszállják. Az igazságnak megfelelőleg [az] egyik budapesti lap tévedésén alapuló híra­dásával szemben 224 tartozunk megállapítani, hogy a polgárőrség és a munkás­220 A valóságban az emeletre felrohanó magyar katonák két csoportja, egymást nézve el­lenségnek, a csehek ellenállásától függetlenül menekült ki az épületből. 221 Sulacsik szerint még január 27-én. 222 Sulacsik szerint csak másnap reggel került sor az elszállításukra. 223 A tiszt Vyslonzil hadnagy volt, akit telefonálás közben a laktanya épületébe betörő ig­lói géppuskások egyike - Sulacsik, könyvében azt állítja, hogy Maczka István géppus­kás tizedes - puskatussal leütött. 224 A Nap c. lap szerint „Míg a harc tartott, a városban a munkásgárda tartotta fenn a ren­det. E feladata teljesítése közben a gárda három embere elesett." (A Nap, 1919. jan. 31. Csapataink hősi ellenállása Losoncnál.) Az Est pedig így idézte Küszner Zsigmond fő­szolgabíró szavait: „Kiváló segítségünkre volt a munkásgárda, amely a komoly helyzet­ben minden fenntartás nélkül a hatóságok mellé állt és kitűnő szolgálatokat tett a rend fenntartása körül. E feladatában, sajnos, három halottja is volt a munkásgárdának." (Az Est, 1919. jan. 31. Balassagyarmat véres visszafoglalása.) 176

Next

/
Thumbnails
Contents