Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)

A „csehkiverés” katonai dokumentumai (1919. január 29-30.)

erősítve, b/ Balassagyarmattól 6 km-re délre, Mohóra községben egy 38. gyalog- és egy 16. honvéd gyalogezredbeli század volt elhelyezve, hogy az Ipolyt átlépett csehek további mozdulatait megfigyelje. 29-ről 30-ra [virradó] éjjel e két század minden parancs nélkül, valószínűleg a balassagyarmati polgárság biztatására bevonult Balassagyarmatra, hol a csehszlovák őrségeket lefegyverezte. A csehek fegyverrel ellenálltak, mire a katonák, nemzetőrök és felfegyverzett polgárok a laktanyába szorították a csehszlovákokat és megtámadták őket. Végeredményben lefegyverezték a csehszlovák csapatokat. Veszteségek csehek magyarok sebesültek: 1 tiszt, 10 ember 5-10 polgár, 2-3 katona halottak: 1 tiszt (parancsnok) 4-5 ember — foglyok: 80 ember

203 A foglyokat Hatvanba szállították."

204 Vix alezredes csodálkozott, hogy Balassagyarmaton még csehek voltak. Közölte, hogy ma kapott értesítést, mely szerint a csehszlovák csapatok Prágából parancsot kaptak, [hogy] az antant által meghatározott vonal mögé vonuljanak vissza. Kéri Vix, hogy mindezekről, ha a vizsgálat pontos megállapításokat eredményezett, írásbeli értesítést kapjon. (...)

b Január 30. Stielly. HL I. 53. Fegyverszüneti Bizottság iratai 1899/1919. szám. Háromoldalas, kéziratos feljegyzés, fogalmazvány előadói íven. Stielly századosnak, a Miniszteri Fegyverszüneti Bizottság beosztott tisztjének saját kezű aláírásával. A közölt szöveg végén pro domo feljegyzés: „...az 5. osztály felkérte Stielly századost, hogy a balassagyarmati esetről írásban értesítse a bizottságot, hogy Vixszel közölhesse." Az utasítások rovatban feljegyzés: „Határidő: II. 5. (Vixnek adandó értesítést illetőleg.)" = A minisztertanács már január 27én tárgyalta a csehszlovák megszállás ügyét. Erre a Pesti Hírlap Böhm hadügyminiszter ellen indított támadásának tárgyalása során került sor. A lap azt rótta fel Böhmnek, hogy - állítólag - a Mackensen hadseregtől elvett fegyvereket Losoncra irányította a csehszlovákokhoz. Az ügy előzményei: a fegyverszüneti bizottság január 16-án megállapodott a franciákkal, hogy a németektől elvett fegyvereket kiadják a antantnak. Mikor Böhm lett a hadügyminiszter, ő kijelenti: „egyetlen töltényt és fegyvert sem küld Fülekre, amíg a csehek vissza nem vonulnak az Ipoly mögé. Érmek következtében Vix erélyes táviratot küldött a cseheknek, hogy vonuljanak vissza az Ipoly mögé. A cseh-tótok ezt nem tették, mire Vix parancsát megismételte és kijelentette, hogy a csehek nagyon meg fogják bánni, ha nem engedelmeskednek. Vix most biztosított bennünket, hogy 48 órán belül a csehek vissza fognak vonulni az Ipoly mögé. Párizsból külön sürgöny jött ilyen paranccsal." (MOL K 27 MT jkv. 1919. jan. 27.) a Nyilván: „gárdák". b Stielly a pécsi bányák ügyében folytatott tárgyalását említi az elhagyott részben. 203 Rákóczy 10 magyar és 4 cseh halottat, 16 magyar és 9 cseh sebesültet sorol fel. A foglyok száma egyezik. (Rákóczy, 32. old.) Sulacsik 8 cseh és 10 magyar halottat, 21 magyar és 7 cseh sebesültet ír. „Dr. K." szintén 10 magyar és 8 cseh halottról, 21 magyar és 7 cseh sebesültről számol be. 204 A fogolyszállítás körüli bonyodalmakra ld. Sulacsik könyvét! 160