Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)
Balassagyarmat csehszlovák megszállása
szolgálják a békekötés napjáig, vagyis addig az időpontig, amikor eldől, hogy Nógrád vármegye mely része eshetik a csehszlovák uralom alá. 162 A vonat Szügyig közlekedik, délután 3-kor indul. Losonc-Párkánynána közt a cseh vonat jár, ahol igazolvánnyal lehet utazni. Lauka cseh főhadnagy a közönséggel szemben előzékeny. NH. 1919. jan. 26. A cseh megszállás, a Hírek és különfélék rovatban. = A szöveg értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a lapot a megszállók cenzúrázták! 67. A Népszava ismerteti a békekonferencia felhívását az erőszakos területfoglalások beszüntetésére Népszava, 1919. január 26. (...) a A legfőbb haditanács ülése után Wüson elnök, Anglia, Franciaország és Olaszország miniszterelnökei és külügyminiszterei, valamint a japán kormány képviselői rövid ülést tartottak s a következő nyüatkozat nyüvánosságra hozatalát és szikratávíró útján leendő továbbítását határozták el: „Azokat a kormányokat, amelyek most értekezletre gyűltek össze, hogy a nemzetek közt tartós békét teremtsenek, mélyen megindítják Európa és a Kelet különféle országaiból hozzájuk ismételten érkező hírek, amelyek szerint erőszakot alkalmaznak oly területek birtokbavételére, amelyeknek jogos visszaköveteléséről a békekonferencia hivatott határozni. A kormányok kötelezettségüknek tartják, hogy újra óvást tegyenek közzé és kijelentsék, hogy minden olyan birtok, amelyet erőszak segítségével szereztek meg, a legnagyobb kárt azok ügyének okozza, akik ilyen eszközökhöz nyúlnak. Azok, akik erőszakot alkalmaznak, arra a föltevésre adnak okot, hogy követeléseik igazságosságában és jogosságában kételkednek, hogy a birtoklást akarják a maguk jogának bizonyítása helyébe tenni, és szuverenitásukat inkább az erőszakra, mint a nemzeti vagy fajbeli összetartozásra, valamint a történelem által alkotott természetes kötelékekre akarják alapítani. Ezzel árnyékot vetnek mindazokra a jogcímekre, amelyeket később érvényesíthetnének, és bizalmatlanságukat fejezik ki magával a békekonferenciával szemben. Ebből csak a legáldatlanabb eredmények támadhatnak. Ha igazságosságra törekednek, akkor le kell mondaniok az erőszak alkalmazásáról, a követeléseiket oly módon kell a békekonferencia gondjaira bízniok, amely jóhiszeműségüket semmiképpen nem teszi kétségessé." A tisztviselői értekezlet Kletzár Lajos törvényszéki bírót és Huszár Aladár másodjegyzőt delegálta a tárgyalásokra Rákóczy mellé. A küldöttség, kiegészülve Kubicza István főispáni titkárral, Bazovszky kíséretében január 25-én utazott Losoncra, majd másnap tovább Zólyomba, hogy - a kormány hozzájárulásával - Srobárral tárgyalhasson. 131