Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)
Balassagyarmat csehszlovák megszállása
HL 20. 1. 4. 31-32. fol. Egyoldalas, kéziratos jelentés, másolat. A HM 11. osztályához címezve. A táviratot 1919. január 14-én este 7 óra 50 perckor vették. A táviratlap előadói ívben van elhelyezve, ennek iktatószáma: 3509/11. oszt. Az előadói íven a kezeléssel kapcsolatos feljegyzések, közöttük kiemelve: „Sürgős! Azonnal!". A kiadvány piszkozatban: „Balparti Vasútparancsnokságnak, Budapest. F. hó 14-én kelt szám nélküli táviratra. Csehszlovák előnyomulás esetén ellenállás sehol sem fejtendő ki! HM 11. oszt. 1/15. [Olvashatatlan aláírás.]" a A következő szövegrész kék ceruzával aláhúzva. 53. Balassagyarmat elöljáróságának hirdetménye a város csehszlovák megszállásáról Balassagyarmat, 1919. január 15. A polgárságot értesítjük, hogy a mai csehszlovák megszállás ellen a kormánybiztos a magyar kormánynál tiltakozott. A magyar kormány megbotránkozását fejezte ki a megszállás felett, és azonnal lépéseket tett az entente katonai missiójánál a megszálló csapatok visszavonása végett. 143 Felkérjük a polgárságot, hogy 143 Rákóczy - visszaemlékezései szerint - a megszállás ellen a cseh parancsnoknál tiltakozott (az erről felvett jegyzőkönyvet nem sikerült fellelnünk), de Lauka főhadnagy azt közölte vele, hogy a város a demarkációs vonal cseh oldalán fekszik, és megszállását az antant jóváhagyta. Nem tudjuk, hogy a kormánybiztos milyen módon tiltakozott a magyar kormánynál a megszállás napján. Tudjuk viszont, hogy a fegyverszüneti bizottság már január 16-án ismertette a miniszterelnökkel a Vixhez küldött átiratát: „Alezredes Úr értesítése szerint a csehszlovák csapatok az ententétől arra kaptak fölhatalmazást, hogy a következő vonalig nyomuljanak elő: a Duna az osztrák-német határtól az Ipoly folyó torkolatáig, az Ipoly folyó Rimaszombat városáig, azután egyenes vonalban az Ung folyó torkolatáig... Ezzel szemben a magyar kormányhoz oly jelentések érkeztek be, melyek szerint a csehszlovák csapatok az Ipoly folyót már három helyen átlépték és Balassagyarmatnál déli irányban tovább nyomulnak." Kérik a visszavonási intézkedés kieszközlését. (HL I. 53. A Fegyverszüneti Bizottság iratai 1454/1919. sz.) Böhm hadügyminiszter másolatban ránk maradt, 1919. január 21-én kelt levelében idézte a fegyverszüneti bizottságnak Rákóczy 1919. január 17-i, hozzá intézett levelét, mely így szólt: „jelentem, hogy a csehszlovák csapatok a Rapp és Balassagyarmat közötti vasúti vonalat hatalmukba kerítették azon a címen, hogy a demarkációs vonal nem az Ipoly folyó, hanem a vasúti vonal. Azonban a cseh csapatok nemcsak ezen vonalat kerítették hatalmukba, hanem a vonalon kívül eső Rapp községet, illetve az ottani postát, továbbá, amint értesültem, hatalmukba veszik ugyancsak a vasúton kívül fekvő vasút menti községeket is. [Litke, Nógrádszakái, a szécsényi vasútállomás, Őrhalom és a közbeeső állomások, valamint a vasútvonalon túl fekvő községek kerültek cseh kézre, csak Szécsényben maradt meg a 40 fős nemzetőrség.] Dr. Bazovszky Lajos zsupánnal folytatott beszélgetésből azt vettem ki, hogy hatalmukba kívánják keríteni a Balassagyarmat alatt levő községeket is a Dunáig, azzal az indoklással, hogy a közbeeső községekben tót kisebbségek vannak, melyeket a ma117
