Gere József: Békében, háborúban - Nagy Iván Könyvek 8. (Balassagyarmat, 2000)

A balassagyarmati zászlóalj új hadrendi száma 23/II.

rok a hadosztálynál kisebb létszámú gyalogsággal rendelkeztek, ezt némileg ellensúlyozták a szervezet szerint hozzájuk tartozó tüzérezred és más kisebb kisegítő alakulatok. A legnagyobb baj az volt, hogy a dandár csak mozgósításkor jött létre, ezért a zászlóaljak nem tudtak kellőképpen összeszokni. Az ország szűkös lehetőségei nem engedték meg a nagyfokú motorizációt. A haderő zömét alkotó gyalogezredek parancsnokai hátaslovakon közlekedtek, az ezredek felszerelését a fogatolt járművekből álló vonatoszlop szállította. A nehézfegyverszázad szétszerelt géppuskáit málháslovak vitték. A tüzérség lövegeit is zömében lovakkal húzták. Tehergépkocsit és tüzérségi vontatót vásároltak, és a hazai gyártás is elkezdődött, de hirtelen annyi mindent kellett volna pótolni egy-két év alatt, hogy erre az ország nem volt képes. Mindez a magyar haderő II. világháborús szereplését döntően befolyásolta, de 1939 januárjában ezt még nem lehetett látni. Január 23-án, egy másik új zászlóalj is megjelent Balassagyarmaton. Ok is régi ismerősök voltak a városban: Baumann István alezredes „határbiztosító-zászlóaljából" megalakult a 4. határvadász-zászlóalj, amelynek parancsnoksága Balassagyarmatra került. Elhelyezésükre továbbra is a Zrínyi utca sarkán lévő határőrlaktanya szolgált, de kaptak irodákat a honvédlaktanyában is. ° A 23/11. zászlóalj első nyilvános szereplésére hivatalos megalakulásuk után hat nappal, január 29-én került sor. Az 1919. január 29-i balassagyarmati felszabadító harcok 20. évfordulójára a szokásosnál is nagyszabásúbb ünnepséget rendeztek a városban. Az eseményen a zászlóalj díszszázada vett részt. 22. A „csehkiverés" 20. évfordulója alkalmából, 1939'. január 29-én a városházánál tartott megemlékezés résztvevői, az Óváros-téren 37