Gere József: Békében, háborúban - Nagy Iván Könyvek 8. (Balassagyarmat, 2000)

Függelék - II. Veszteségek

Függelék IL VESZTESÉGEK Az elesett honvédek és munkaszolgálatosok okmányait a Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium 22. veszteségi és nyilvántartási osztályára terjesztették fel. Az itt összeállított „Veszteségi lajstromok" viszonylag pontosan, név szerint tüntetik fel 1941. június 26. és 1944. november 1. között az elesett, meghalt, eltűnt, hadifogságba esett, megsebesült honvédeket és munkaszolgálatosokat. A névsor 14 teljes és egy töredékes kötetben maradt az utókorra. A közreadott névsorokban csak az elesett, meghalt, eltűnt honvédek nevei szerepelnek. A Don menti harcok veszteségének névsora „A losonci 23. gyalogezred a Don menti harcokban 1942-1943" című könyv és a Doni Bajtársak Szövetsége adatai alapján készült, amelyeket kiegészítettem az Ipoly című helyi lap 1993-ban „A II. világháború balassagyarmati áldozatai" című cikksorozatának vonatkozó részeivel. Az 1944. évi hadjáratból viszonylag kevés név szerepel, mert a szeptemberben Magyarország területén megkezdődött harcok veszteségei már nem kerültek feldolgozásra. Ugyanez mondható el az 53/11. ikerzászlóaljról is. A közölt névsor az 1944. őszi veszteségeket feltehetően már csak töredékesen tartalmazza, a magyarországi harcok eseményei pedig hiányoznak. A két zászlóalj halottairól pontos képet sohasem kaphatunk. A sebesültek közül sokan — néha csak hónapok múlva — meghaltak, s a hadifogságba esettek jelentős hányada sem tért haza. Közel járunk a valósághoz, ha a balassagyarmati 23/11. anyazászlóalj és az 53/H. ikerzászlóalj 1941-1945. években elszenvedett összes veszteségét halottakban 1000 fő körülire tehetjük, vagyis egy teljes zászlóaljnyi honvéd, altiszt, tiszt nem tért haza. Többségük a zászlóaljak kiegészítési körzetéből, Balassagyarmat környékéről hiányoznak. Ha a 23. gyalogezredet és az 53- ikergyalogezredet vizsgáljuk, akkor a veszteségeik hasonló arányokat mutatnak. Egy ezrednyi honvéd hiányzik Nógrád megye 1938. évi területéről. Az első világháborút végigharcoló 16. gyalogezred vesztesége a harcok során hasonló arányú volt. A Lembergnél, Doberdónál, az isonzói csaták poklában meghalt nógrádi katonák meg nem született gyermekei kétszeresen hiányoztak a Trianonban megcsonkított országban. Ok vettek volna részt, az 1940-es években sorköteles korba érve, a II. világháborúban. Hiányuk miatt a 20-as éveik elején járó, a sorozás szempontjából értékes korosztály létszáma a hadsereg létszámszükségletéhez képest kevés volt, ezért póttartalékos képzés keretében az 1904. évi születési évfolyamot is igénybe vették. 282