Gere József: Békében, háborúban - Nagy Iván Könyvek 8. (Balassagyarmat, 2000)

Személyi adattár

Személyi adattár Első felesége meghalt. 1950-ben kötött újra házasságot. Felesége Pusztai Ilo­na. Gyermekei: Ilona, István. Kitüntetései: Erdélyi Emlékérem, Tűzkereszt I. osztály. A közölt fénykép érdekessége, hogy első feleségével, Padár Ilonával ké­szült. Az I943. évi bevonulásakor kettévágták, s felesége képe vele volt a fron­ton. Hazatérése után a képet ismét összeragasztották. Vizy Ferenc (1920-) Körmöcbányán született. Alig volt egyéves, amikor a család átköltözött Balassagyarmatra. A világhábo­rút végigharcoló honvédszázados édesapja 1924-ben meghalt, ezért egyedüli gyermekként az édesanyja nevelte. 1938-ban érettségizett a Balassi Bálint Gim­náziumban, majd a Pázmány Péter Tudományegye­temjogi Karán folytatta tanulmányait. Harmadéves volt, amikor 1942-ben a 23/11. zászlóaljhoz sorkato­nai szolgálatra hívták be, ahol karpaszományos hon­védként századírnoki beosztásba került. 1944. április 20-án a 23/5. századdal került ki a frontra. A harcok során három alkalommal sebesült meg. 1945. április 20-án tért haza Balassagyarmatra. A két időpont között naplószerűen személyes fel­jegyzéseket vezetett. Ezek a könyv írásakor nagy segítségemre voltak. Hazatérése után a városi rendőrségnél helyezkedett el. Az 1956-os forradalom eseményei alatt beválasztották a Városi és Járási Ideiglenes Forradalmi Nemzeti Tanácsba. Október végén rendőrparancsnoknak nevezték ki. Jó kapcsolatokat épített ki a városi mun­kásság különböző rétegeivel. A forradalom leverése után néhány napig a balassa­gyarmati börtönben tartották fogva, majd állásából elbocsátották. A börtönt elke­rülte, azonban csak fizikai munkát vállalhatott. Kitűnő mechanikai érzékének kö­szönhetően hamarosan elsajátította a finommechanikai műszerész, és a vas- és fém­esztergályos szakmát, úgy, hogy önmagát képezte. A műszaki erdészetnél helyezke­dett el mint esztergályos. 1964-től 1980. évi nyugdíjba vonulásáig a Nógrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat karbantartó üzemét vezette. Az évek során a környék egyik legjobb vasesztergályozóvá lépett elő. Saját tervei alapján több va­sipari szerszámgépet is készített. Ezek közül az esztergagépek és a haránt gyaluk a legjelentősebbek. Már gyermekként is vonzódott a vasútmodellezéshez. Az 1950-es években a vasútmodellezés "kispolgári úri passzió"-nak számított, ezért járműmo­delljei — amelyekhez még a parányi elektromos motorokat is maga készítette — csak titokban épülhettek. Számtalan műhelyfogást fejlesztett ki és célszerszámot hozott 274

Next

/
Thumbnails
Contents