Gere József: Békében, háborúban - Nagy Iván Könyvek 8. (Balassagyarmat, 2000)
Személyi adattár
1942. szeptember 14-én a soproni 34. gyalogezred kötelékében ezredközvetlen páncéltörőágyússzázad-parancsnoki beosztásban a frontra vezényelték. 1942. október l-jén előléptették zászlóssá. Karácsonykor megkapta a Magyar Bronz Vitézségi Érmet. Az 1943- január-februári visszavonulást követően a kijelölt gyülekezési körletben a századával vasútbiztosítási feladatokat látott el. A frontról 1943. augusztus l-jén jött haza. 1943. szeptember 24-től a III. számú lukanényei leventekörzet parancsnokságára nevezték ki. I944. március 25-én Balassagyarmatról Losoncra vezényelték, ahol részt vett a mozgósított egységek elvonulás előtti hadgyakorlatán, majd április 20-án a 23. gyalogezred kötelékében elindult a hadműveleti területre. I944. augusztus 21-én megsebesült. Husztra került kórházba, amelyet szeptember végén hagyott el. A kórházból Békéscsabára irányították, ahol a 20. hadosztály-parancsnokság állományába került mint személyi tartalék. Részt vett az október 15. után kibontakozott harcokban a Tisza mentén és a Duna-Tisza közén. Egészsége megromlott. Csak akkor ment orvoshoz, amikor a hadosztályt feltöltés és újjászervezés végett hátravezényelték. 1944. november 14-én betegszabadságra hazajött Balassagyarmatra. A várost december 9-én elfoglalták a szovjet csapatok, ezért már nem tudott az alakulatához visszamenni. Miután a helyzet normalizálódott, a szovjet városparancsnok felhívására rendőri szolgálatra jelentkezett. Rendőrként tevékenykedett 1946. április 1-jéig, majd a pénzügyigazgatóságon forgalmi adóhivatalnokként helyezkedett el. 1948. november 22-én behívták katonai szolgálatra. Balassagyarmaton a 3. határvadász-zászlóaljnál lett kiképzőszázadparancsnok. 1949-ben Pécsre helyezték át a Dózsa Gyalogos Tiszti Iskolába, ahol törzsparancsnoki beosztást kapott. Oktatómunkája elismeréseként 1951. október l-jén a budapesti Sztálin Akadémiára vezényelték. 1952. szeptember 15-én a hadsereg állományából az ott megindult tisztogatás keretében elbocsátották. Ekkor már főhadnagyi rangja volt. Minősítésébe beírták: "A polgári életben csak fizikai munkára alkalmazható.,, Balassagyarmatra jött, ahol előbb rakodómunkás, majd a Vegyesipari Javító Vállalatnál kitanulta a szobafestő-címfestő szakmát. 1956-ban a forradalmi események során a balassagyarmati Forradalmi Bizottságtól - mint volt tiszt - nemzetőrzászlóalj felállítására kapott megbízást. A zászlóalj törzsparancsnoka lett. 1957. március 12-én a hajnali órákban letartóztatták. A "Népköztársaság megdöntésére irányuló fegyveres szervezkedésben való részvételért,, nyolc év börtönbüntetésre ítélték, amit másodfokon két évre mérsékeltek. 1958. szeptember 12-én szabadult. Nyugdíjba vonulásáig szobafestő-mázolóként és címfestőként tevékenykedett. Balassagyarmat köztiszteletben álló polgára volt. 1990 után számos ci269