Gere József: Békében, háborúban - Nagy Iván Könyvek 8. (Balassagyarmat, 2000)

Nyílt haderőfejlesztés

NYÍLT HADERŐFEJLESZTÉS Miközben Balassagyarmaton a közvélemény figyelmét lekötötték a zászlóaljak kicserélésével és a 16-os hősi emlékmű létesítésével kapcsolatos események, Európa egén egy új háború sötét felhői tornyosultak. Magyarország mind jobban elkötelezte magát Olaszország és Németország mellett. A politikusok előtt az kezdettől fogva világos volt, hogy a revíziós törekvések érvényesítése megfelelő hadsereg nélkül lehetetlen. Az 1930-as évek közepétől a gazdaság — kiheverve a válságot — egyre jobb teljesítményt nyújtott. Az ipar sok területen élvonalbeli termékeket állított elő, ami jó esélyt adott egy megfelelő színvonalú hadiipar megteremtésére. A hadsereg fejlesztése a rejtett időszakban is folytatódott, de az így létrehozott magyar haderő felszereltsége messze alatta maradt a potenciális ellenfélként számításba vett kisantant országokénál. A megfelelő minőségű hadianyag beszerzését a helyszíni katonai ellenőrzéseken túl gátolta az ország gazdasági ereje és szinte teljes elszigeteltsége. Kezdetben Olaszországban nyílt lehetőség meglehetősen kétes színvonalú eszközök megvételére, majd később Németországból is vásároltak. Ennek során jutott a gyalogság 1937-ben 81 mm-es aknavetőkhöz és 37 mm-es páncéltörő ágyúkhoz. 1937 végén a már 85000 fős magyar haderő jóval meghaladta a Trianonban engedélyezett keretszámot, de égetően szükséges volt a további mennyiségi és minőségi fejlesztés, melynek igényét a honvéd vezérkar ez év őszén meg is fogalmazta. Beköszöntött az 1938-as esztendő, s ezzel együtt a báli szezon. A hagyományokkal rendelkező balassagyarmati helyőrségi tiszti bált szokatlanul későn, február 19-én kívánták megtartani. A szervezést Mogyoróssy Béla őrnagy vállalta el, s az előkészületek jól haladtak. Épp ezért mindenkit váratlanul ért a bejelentés, hogy a bál Laczhegyi Zoltán alezredes zászlóaljparancsnok betegsége miatt elmarad. Közben február 15-én Mogyoróssy Bélát nevezték ki zászlóaljparancsnoknak, aki a kor szokásainak megfelelően a következő napokban a városi és megyei vezetőknél „bemutatkozó" látogatást tett.

28 Az év tavaszán az ország vezetői jelentős lépésekre szánták el magukat. A Koronatanács 1938. február 22-i ülése elfogadta a „Huba" hadrendfejlesztési programot. Ennek az anyagi alapját Darányi Kálmán miniszterelnök 1938. március 5-i győri beszédében meghirdetett egymilliárd pengős fegyverkezési program teremtette meg. Az új hadrend kidolgozásánál az emberanyag kihasználásában és az anyagi teljesítőképességben az ország egyszeri maximális erőkifejtését vették alapul. A honvédség békelétszámát 107000 főben határozták meg. 23