Gere József: Békében, háborúban - Nagy Iván Könyvek 8. (Balassagyarmat, 2000)
A trianoni kötöttségek árnyékában
zászlóalj névadójának festett arcképét. A páholyokká átalakított földszinti és emeleti folyosókon foglaltak helyet a társ-fegyvereserők küldöttei, a város és a megye vezetői, a polgárság és a diákság képviselői. A zászlóalj katonái teljes felszereléssel az udvaron sorakoztak fel. Minden alkalommal katonai pompával hozták a 16-osok világháborút megjárt zászlóit. A katonai és a polgári szónokok beszédei után megkoszorúzták a zászlóalj névadójának portréját. Az ünnepségek legérdekesebb része a zászlóalj díszkivonulása volt. Ekkor teljes menetfelszerelésükkel a város főbb utcáit érintve kerékpárjukon tettek egy fordulót, ahogy a korabeli sajtó jellemezte: „mindenütt a lakosság büszke rokonszenvétől kisérve". 14 Az esemény végén a tisztikar egy kedélyes sörözésen látta vendégül az ismerős családokat, majd a tiszti étkezdében ebédre a város vezetőit. 1932. október l-jétől a trianoni kötöttségek szem előtt tartásával, rejtetten ismét némi haderőfejlesztésre került sor. Az 1921-ben létrehozott hét vegyesdandár területén egy-egy új gyalogezredet állítottak fel. Rejtési okokból „határőr" névvel jelölték meg. Minden vegyesdandár területén létezett egy „határőr kerületi parancsnok", akinek hatáskörébe a megfelelő határsávban szolgálatot teljesítő vámőr-, új nevükön határőregységek tartoztak. Rejtési okokból az új ezred parancsnokát eme kerületi parancsnok helyettesének nevezték. 15 A budapesti székhelyű 1. vegyesdandárnál felállított „határőrezreddel" nemsokára a balassagyarmatiak szorosabb ismeretségbe kerültek. I932. október l-jétől a kerékpáros-zászlóalj életében is jelentős változás történt. Három kerékpárosszázad alakult, egyenként három kerékpároslövészszakasszal, és egy géppuskásszakasszal, amely szintén kerékpáros volt, ugyanúgy, mint ahogy az árkász- és távbeszélőszakasz is. A kerékpárosítás olyan mértékű volt, hogy a századparancsnokok hátaslovait is felváltották kerékpárra, és ezek után ott karikáztak a század élén. A köznyelv tréfásan csak gumihuszároknak hívta a kerékpáros katonákat, akik nem fértek el a laktanyában. Ismételten szükség lett a fő utcai régi laktanyára, amely ekkor már a Hangya Szövetkezet tulajdonában volt, így az épületeket a honvédség tőlük bérelte. I934 őszén a 16. honvéd gyalogezred Balassagyarmaton tartotta az ezrednapját, ahol fontos elhatározás született. Úgy döntöttek, hogy országos gyűjtést indítanak, hogy az ezred hősi halottainak méltó emléket állítsanak Balassagyarmaton. Nógrád vármegye 1000 pengőt adományozott erre a célra. 16 1935-ben is megtartották a hagyományos osztálynapi ünnepséget. Nagyszebeny Rezső alezredes zászlóaljparancsnok köszöntése után dr. Baross József alispán válaszbeszédében bejelentette, hogy a vármegye a (...) 6. honvéd kerékpáros-zászlóaljnak a gróf Leiningen szellem ápolása és megerősítése céljából Leiningen-emlékserleget adományoz, melyet rövidesen át is fog nyújtani a zászlóalj tisztikarának". 17 17