Gere József: Békében, háborúban - Nagy Iván Könyvek 8. (Balassagyarmat, 2000)

Harcok a Kárpátok előterében, Erdélyben és Magyarországon

geit gyűjtötte össze. „Zömében büntetőzászlóaljakat vetettek be a frontnak ezen a szakaszán. A katonák harcolni egyáltalán nem akartak, s tömegével választot­ták a hadifogságot. A német ellentámadás az oroszokat a Dnyeperig lökte vissza. Viszonylagos nyugalom következett ezután. Mi a tábori konyhákat teljes kapaci­tással üzemeltettük, s a kiéhezett orosz katonákat megetettük" — emlékezett visz­sza Tibay Géza erre az időszakra. Május 7-én, vasárnap egy erdő szélén tábori misét tartottak, majd a zászlóalj zöme drótakadályok készítésével foglalkozott. A következő napok úgy teltek, hogy napközben szerelvényüket tartották karban a katonák vagy ruhamosással egybekötött mosakodást rendeztek a Strypa folyó hideg vizében, szürkületkor pe­dig elindultak a leendő védelmi vonalba, hogy elkészítsék a lövészárkokat. Az ét­kezés továbbra is napi háromszori főtt krumpli, néha reggelire egy kis sajt vagy szalonna volt. A hangulaton némiképp javított, hogy 13-án megérkezett otthon­ról az első posta. A balassagyarmatiak május 16-án 21 órakor indultak el az első vonalba a 23/1. zászlóaljat leváltani. 23 órára elérték a vonalat és berendezkedtek a bunkerekben. 17-én reggel 8 órakor parancsot kaptak, hogy a zászlóaljnak tovább kell menni észak felé, addigi állásaikat a 14. gyalogezred egyik zászlóalja vette át tőlük. Úticélként Jazlowiecet jelölték meg. A szép kis város nagy része romokban he­vert. Egy német zászlóaljat kellett leváltani. Este 18 órakor indultak el az első vo­nal felé, hogy végrehajtsák a váltást, de a századparancsnoki bunker keresése köz­ben eltévedtek és hajnali 3 óráig bolyongtak a sötétben, miközben az oroszok erő­sen lőttek rájuk. Másnap reggel megállapították, hogy a németek jól kiépített vo­nalat adtak át nekik, csak a bunkerek kicsik. A következő éjszakák a védelmi rendszer tökéletesítésével teltek. Május 20-án délután heves eső esett, az árkok alja megtelt vízzel. A nagy sártól a katonák ruhája elpiszkolódott. Ezen a napon történt az első sebesülés. Délelőtt az egyik katona bal lábszárát robbanó lövedék találta el. Éjjel a zászlóalj az ellenség árkai felé vállalkozást hajtott végre, ahon­nan a kiküldött csoport veszteség nélkül tért vissza. Május 22-én éjjel lehetőség nyílt a tisztálkodásra. Ehhez a katonáknak az öt ki­lométerre fekvő városhoz kellett visszamenni, ebből két kilométer futóárokban vezetett. A zászlóaljtörzsnél rendezték be a „fürdőt", amely 15-20 levágott tete­jű benzines hordóból állt. Ezekben lehetett egy-egy századnak megfürödni. Május 23-án történt az első haláleset a zászlóaljnál. Az egyik katona comblövést kapott, s mire a segélyhelyre vitték, elvérzett. Május 25-én otthonról érkezett sze­retetcsomagokat osztottak szét a katonák között. Ebben csokoládé, cukor és ciga­retta is volt. A nap folyamán kölcsönös lövöldözések voltak. A zászlóaljnál egy könnyebb fejlövés és egy haslövés történt. A következő napok így teltek. Mindkét oldalról zavaró lövéseket adtak le, de támadást egyik oldalról sem indítottak. 173

Next

/
Thumbnails
Contents