Gere József: Békében, háborúban - Nagy Iván Könyvek 8. (Balassagyarmat, 2000)

Don menti hadszíntereken

árokba behatoló vállalkozót dulakodás közben ejtettük fogságba. A másik alkalommal kb. egy szakasz vállalkozását sikerült meghiúsítani, a futóárok előtt 10 m-re visszahagyták egy sebesültjüket és két halott társukat. A figyelőszolgálat ellenőrzése során nem egyszer magam is hallottam a sötétben az ellenséges síjárőrök léceinek susogását. Azt, hogy milyen távol és mennyien voltak, egyszer sem sikerült megállapítani. Az általuk viselt hólepel és a sötétség ebben megakadályozott bennünket. Az első napokban nagy gondot, fejtörést okozott a figyelőszolgálat. Megrémítette a szolgálatteljesítőket a nem is csekélynek mondható 7 vagy 8 fej lövéses eset. A szemközti szibériai gárdaezred távcsöves puskásai erre specializálták, jól belőtték magukat. Nem volt tanácsos egy helyen huzamosabb ideig vagy egymásután többször a fejüket kidugni, végigpásztázni a terepet. Hogy ezt zavartalanul végezhessék az emberek, s főként minden veszély nélkül, ellenszerként gyorsan két-két tükör segítségével periszkópokat készítettünk s láttuk el őket. Ezek után a fejlövések megszűntek."

187 Veszélyes volt bármilyen tevékenység. Sebesülésének körülményeire Frecska József így emlékszik vissza: „Figyelőszolgálatban voltam, és esett a hó. A munkaszolgálatosok járták az árkokat megtisztítani, de mi erre nem vettük igénybe 128. Lászay János alezredes eligazítást tart Tóth Sándor és Pappjenö {szemben) századosoknak. 1942. szeptember 11. 129. Lászay János ezredes az ezredparancsnoki harcállásponton egy magyar és német tiszttel 133