Gere József: Békében, háborúban - Nagy Iván Könyvek 8. (Balassagyarmat, 2000)
A Magyar Királyi Honvédség alakulatai Balassagyarmaton 1868-1919
A Magyar Királyi Honvédség alakulatai... ges volt. Állandósultak a határ mentén a fegyveres konfliktusok, miközben az 1914-ben létesített katonai barakkok felvidéki menekültekkel teltek meg. Károlyi Mihálynak csődöt mondott az a kísérlete, hogy erős hadsereg nélkül pacifista alapon megóvja az ország határait. Az őket felváltó Tanácsköztársaság apparátusa hamar berendezkedett Balassagyarmaton. Az Ipoly folyó mentén állomásozó katonai egységek betagozódtak a Vörös Hadseregbe. A nyári felvidéki hadjáratban részt vettek a 16. gyalogezred katonái is. A demarkációs vonal átmenetileg 70-80 km-rel északi irányba tolódott el. Amikor a tanácskormány vezetői az antant hatalmak ígéreteitől megtévesztve csapataikat visszarendelték a Felvidékről, megkezdődött a hadsereg eróziója, amely a bukást csak siettette. Nógrád megye nagy részét román csapatok szállták meg. A demarkációs vonalon gyakran jöttek át csehszlovák katonák. Ilyenkor elsősorban a vasúti gördülőanyag iránt mutattak érdeklődést. Tehették, mert magyar katonákkal nem találkoztak. Az ősz folyamán megjelentek a laktanyában azok a tisztek, akik a baloldali kormányokat nem kívánták szolgálni, ezért vidéki otthonaikba húzódtak vissza. I92O elején katonai behívókat kézbesített a posta. Ezt többnyire azok a sorkötelesek kapták, akik a Tanácsköztársaság idején valamilyen szerepet vállaltak. Sok volt köztük a vasutas. Csak 1922 februárjában szerelték le őket. 9 12
