Gere József: Békében, háborúban - Nagy Iván Könyvek 8. (Balassagyarmat, 2000)
Don menti hadszíntereken
Don menti hadszíntereken 99-100. Pihenő a Balassagyarmat-Párkány vasútvonal egyik állomásán 104 A Wehrmacht előrenyomulásakor a Vörös Hadsereg a hátország felé irányította a vasúti gördülőanyag jelentős részét. 143 Az Európában használt normál nyomtávra méretezett járművek használhatatlanok voltak a szovjet vasutak széles nyomtávú pályáin. A német hadvezetésnek jelentős mértékű utánszállítási igénye volt harcoló csapatai folyamatos ellátásához, ezért a széles nyomtávú pályát gigászi munkával átépítették normál nyomtávolságúra. A Német Birodalmi Vasút - a DR — a hadi célokra szerkesztett rossz pályákon is nagy tömegű vonatokat vontatni tudó gőzmozdonyokat rendelt meg különféle gyáraktól. A 2. magyar hadsereg szállítása így magyar gördülőanyagon történhetett. Az OKW (Oberkommando der Wehrmacht - Wehrmacht Főparancsnokság) mindent megszabott a szerelvényekkel kapcsolatban. Ezek 110 tengelyesek és maximum 520 méter hosszúak lehettek, a német hadsereg szállítási igényeihez igazodtak. 144 A legtöbb magyarországi mellékvonalon az állomások nem voltak alkalmasak ilyen hosszú vonatok fogadására. A szerelvények a szovjetunióbeli kirakó- és a hazai berakóállomások között ingáztak. Összeállításuk a következő volt: mozdony; 2-3 db tiszti kocsi, ezek B sorozatú II. osztályú és C sorozatú III. osztályú ún. fapados személykocsik voltak; 10-15 db legénységi kocsi, ezek G sorozatú fedett teherkocsik; berendezésük 8-8 pad, szükség szerint fűthető, 36 fő részére; 10 db G sorozatú kocsi a lovak részére, kocsinként 6 ló; 27-33 db, elsősorban I sorozatú — de használtak J és K sorozatút is — kéttengelyes nyitott teherkocsi, a kocsikba berakható volt; 2 db országos jármű (szekér), vagy 2 db 380 cm-nél rövidebb személykocsi, vagy 1 db tehergépkocsi és 2 db motorkerékpár, vagy pótkocsi vagy légvédelmi ágyú. A VII. hadtest csapatainak egy részét az 1938 után újra feléledt Ipoly-völgyi vasútra terelték. A vasútvonal Losonc és Párkány között egyre jelentősebb személy- és teherforgalmat
