Belitzky János: Mikszáth és Balassagyarmat - Nagy Iván Könyvek 8. (Balassagyarmat, 2000)

MIKSZÁTH BALASSAGYARMATON - Legenda Mikszáth tiszteletbeli megyei esküdti mivoltáról

ták az okot. - „Úgy látszik, hogy az öregebb esküdt Gyura Béla, aki igen szeretett pletykázni, szólt valamit a mi mozgolódásainkról - (vagyis, hogy Mikszáth ne étkezzék náluk) - az új esküdtnek, mert mikor atyánk felszólította, hogy jöjjön a fiúkkal ebédelni, udvariasan, de határozottan visszautasította. - Gyura Béla, aki már régebbről neheztelt reánk, az ebéd után, úgy, hogy atyánk nem hallotta, gúnyos vigyorgással és minden apropó nélkül azt mondta: - Kálmán a Balassába ment ebédelni. Azt mondta, nagyon szereti a libákat, de csak sütve. - Én szótlan megmeredtem, de reménylettem, hogy Ilonka hamarosan fel fog pattanni, hanem csalódtam, egészen nyugodtan csak azt felelte: - Mit bánjuk mi, mit szeret Mikszáth? Miattunk megeheti a szamár fejét is. - Gyura Béla lángvörös lett, aznap nem szólt egy szót sem, de Mikszáthnak elpanaszlotta. Az meg Bobok, a kis barna esküdt állítása szerint, egész délután nevette a dolgot."

77 Kornéliának az a megjegyzése, hogy Gyura Béla szeretett pletykázni, rávilágít arra a lehetőségre, hogy Mikszáth balassagyarmati tartózkodása idején született elbeszéléseinek több motívumát tőle hallotta, tehát Gyura is az egyik téglahordó lehetett a mikszáthi mesekincs hatalmas épületéhez. Ilonka viszont ezt az esetet így adja elő: „Másnap az anyám eggyel többre teríttetett. Az új esküdt azonban sem atyámmal, sem a másik két esküdttel nem jött. - Hát Mikszáth hol maradt? - kérdezte anyám csodálkozva. Nem jöhet ma, - felelte atyám - egy vidéki rokona van itt, azzal fog ebédelni a Balassában. - Én ránézek az esküdtekre. Gyura Béla szótlanul hajolt tányérja fölé. Bobok arcán azonban bizonyos zavar volt észrevehető. - Másnap megint nem jött Mikszáth. Úgy látszik a rokon még mindig itt tartózkodott. Harmadnap szintén. Ekkor Ilka ... azt mondta: - No ez nem tiszta dolog. Egy szót sem hiszek abból, hogy vidéki ember ennyi ideig időzzön a városban. Más okának kell annak lenni, hogy Mikszáth nem jön ide ebédelni. ... Ha holnap sem jön, Bobokot a sarokba szorítjuk. Az fog afelől tudni valamit... - Persze, hogy tudta Bobok, de nehéz volt kivenni belőle. Végre mégis megmondta, hogy Gyura Béla annyit beszélt felőlünk Mikszáthnak, hogy mi milyen gőgösek vagyunk, milyen kicsinylően bánunk az esküdtekkel, még azt a báli sértést is felemlegette, hogy Mikszáth, aki különben sincs szokva női társaságokhoz, annyira megrémült, hogy rögtön kijelentette, hogy a világért sem jönne a házunkhoz. - No, szépen vagyunk - mondta Ilka haragosan. - Úgy örültem, hogy ezt a zseniális embert megismerem és az a csúf Gyura így elrontotta. Ugyan térítse észre, Bobok úr, hiszen nem vagyunk mi emberevők. - Hogy miket mondott Bobok, nem tudtuk, de eredménye nem volt, mert még több nap múlt el és Mikszáth nem mutatkozott, úgy hogy mi már le is mondtunk róla - mikor egy vasárnap atyám mégis magával hozta."

78 38