Belitzky János: Mikszáth és Balassagyarmat - Nagy Iván Könyvek 8. (Balassagyarmat, 2000)

MIKSZÁTH BALASSAGYARMATON - Mikszáth a „mezei jogász”

ezután, hogy és mint lehetett az? Én, aki eddig tartózkodó, rideg, úgyszólván megközelíthetetlen voltam, most kiszolgáltattam magam egy szenvedélyes juxcsináló fiatalembernek! Bíztam benne? Vagy már akkor szerettem? Vagy egyszerű következménye volt ennek a léha társaságnak, melyben két éve forogtunk? Nagyanyám intései, tanításai már csak a múlthoz tartoztak. Még csak nem is nyugtalankodtam az alba miatt."

59 Ilonka aggodalmai az „alba"- adás miatt jellemzők az akkori városi (Bérczyék) és a falusi középnemesi (Mauksék) családok körében dívó szokásokra, a nyíltabb társadalmi életet élő polgárság és honorácior-réteg „módi"-jának a zártabb, falusi légkörében nevelkedett „úri osztály" erkölcsi felfogásától elütő voltára. A „mezei jogász" Mikszáth azonban nem csak a szigorú szabályok által korlátozott akkori úri társaság fiatal lányainak szentimentalizmussal és romantikával elegyített társaságát kereste, hanem igyekezett beleilleszkedni és utánozni az akkori dzsentri fiatalság életstílusát, és ez a környezet épp annyira hatott rá, mint Bérczy Mari „nebáncsvirág" alakja. Dzsentri allűrjeinek egyik bizonyítéka, hogy örömmel veszi tudomásul, hogy érettségi bizonyítványában nemes embernek tüntetik fel, és sietve meg is adományozza magát a Mikefalvi előnévvel.

60 Ez az 1866. évi epizód mintegy bevezetés Mikszáth élete harmadik évtizedének sokszor felelőtlen életmegnyílvánulásaihoz, hogy végül is hatalmas írói képességei birtokában és nagyrahivatottságának tudatában azokat leküzdve, tökéletes képet rajzoljon a dzsentri pusztulásáról. Iskola, mégpedig elsősorban balassagyarmati és nógrádi iskola volt számára életének ez az időszaka, amely nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy Takáts Sándor a történetíró „az ország legnagyobb írójának" tartva őt, az „utolsó magyar bölcs" megtisztelő címmel illesse.

61 Azok sorában, akik ebben az időben nagy hatással voltak rá, az elsők között kell említenünk Kaszner Lajos Szklabonyán lakó balassagyarmati kultúr- (kataszteri) mérnököt, elhalt húgának vőlegényét. Valószínű, hogy ő az, akitől a Sárika grófnő című elbeszélésének földmérőjébe beleszerető arisztokrata hölgy meséjét, mint alapmotívumot hallotta. Bisztray Gyula szerint „az a körülmény, hogy Mikszáth Kálmán ezt a mesét éveken át újból meg újból elővette, átdolgozta, négy különböző lapban közölte, (1873,1874,1875,1881), s három gyűjteményes kötetében is fölvette (1883, 1890, 1910), arra vall, hogy a téma sokáig foglalkoztatta, a történethez ifjúkori emlékképek fűzték".

62 - Tegyük még ehhez hozzá, hogy Pálffy Albertnek Egy mérnök szerelme című regényét - amelyben éppen fordított a mese tárgya - Mikszáth az általa szerkesztett Magyar Remekírók regénysorozat kötetei sorába is fölvette, bár ez a mű már csak halála után, 1911ben jelent meg. - A tagosító „inzsellérek" viselt dolgai iránti érdeklődése - véleményem szerint - a Kaszner Lajossal folytatott beszélgetéseinek gyümölcse. 30