Belitzky János: Mikszáth és Balassagyarmat - Nagy Iván Könyvek 8. (Balassagyarmat, 2000)

MIKSZÁTH BALASSAGYARMATON - A gimnazista Kálmán és Balassagyarmat

kapcsolatban: „Még nagyon kisfiú voltam, mikor az első megyei közgyűlést láttam a karzatról. Anyám elvitt Balassagyarmatra, s útközben azt mondta: «Felnézünk a karzatra is, fiacskám, mert megint magyar világ van». Arra még akkor sem voltam kíváncsi, hogy hát ennek előtte milyen világ volt?" Ezután részletesen leírja a látottakat és azt, hogy gróf Forgách Antalt, a „muszkavezetőt" miként rekesztették ki a „meghalt" felkiáltással a megyei bizottsági (választmányi) tagok sorából.

47 Mikszáthnak ez a gyermekkori megfigyelése - akár mert valóban saját maga is látta és hallotta, akár mert a megyebizottságba akkor beválasztott édesapjától hallotta - azért bír megyetörténeti jelentőséggel, mert a fennmaradt levéltári iratanyagban semmi nyoma a gróf Forgách Antalt kizáró jelenetnek. A választási tagok névsorában azonban - amit ezen az 1861. január 7-i első, újból alkotmányos közgyűlésen állítottak össze - valóban csak három Forgách gróf, Gyula, Jenő és József neve szerepel.

48 - Ha Mikszáth adata hiteles, akkor ez a közgyűlés nem zajlott le olyan csendesen, mint ahogy az a hivatalos jegyzőkönyvből következtethető. - Ez a tizennégy éves korában szerzett, feltételezhetően valós benyomás több művében egyik alkotó elemévé vált a „tekintetes vármegyéről" kialakított nézeteinek. Ebben az 1860/61. tanévben volt Mikszáth negyedikes gimnazista, és amint azt Az én Gyuri bácsim című, 1865-ben Selmecen írt első életszerű elbeszélésében elmondta, ekkor bukott meg négy tantárgyból osztályismétlésre. A bukás azonban nem Rimaszombaton, hanem Selmecbányán történt. „A rimaszombati iskola akkor még csak 6 osztályos volt, onnan hát Selmecre vitték ... és ott is tett érettségit 1866-ban. Ott se volt jó tanuló ... sőt gimnáziumi pályán osztályt is ismételt."

49 - Ebben Az én Gyuri bácsim című, balassagyarmati élményekhez is kötött, sokáig lappangó kis művében már megjelenik a „mikszáthi" költői szabadság az anyag és az évszámok kezelése területén. Például két évvel idősebbnek tünteti fel magát, mert 1859 nyarára teszi a novellahősként szereplő önmaga negyedikes gimnazista voltát. Feltételezhető tehát, hogy az egész történet csak költői lelemény, amelyben a nevek és helyek - Mikszáth késői írói gyakorlatának is megfelelően - csak a hitelesség látszatát erősítő kellékek, ami azonban - éppen ezért - nem sokat von le várostörténeti értékükből. Az önképzőköri dolgozatok sorából messze kimagaslik Az én Gyuri bácsim, amelynek a közlését országos lapban, a Vasárnapi Újságban is megkísérelték 1866 tavaszán. Eredményt nem értek el, de a kegyelettel megőrzött kézirat 1911. évi közlése lehetővé tette, hogy a pályakezdő Mikszáth Balassagyarmattal kapcsolatos humoreszkjeinek gyökerét már igen korai élményanyagban keressük.

50 24