Belitzky János: Mikszáth és Balassagyarmat - Nagy Iván Könyvek 8. (Balassagyarmat, 2000)

MIKSZÁTH BALASSAGYARMATON - Mikszáth, a balassagyarmati elemista

társa megjegyezte, jól ismerve barátja nógrádi környezetét: „az öreg urak dikcióit (mondásait), beszélgetéseit tele tüdővel szívta be itt - de csak azért, hogy kihumorizálja". 26 - Ez utóbbi kitétel is figyelmeztet arra, hogy Mik­száth számára Nógrád megye és Balassagyarmat története főleg az öreg urak elbeszéléseiből tevődött össze, ami megmagyarázza kronologikus és tárgyi tévedései okát. A fő forrás azonban kétségtelenül édesapja, Mikszáth János, aki 1861-ben és 1867-től 1871-ig, de talán egész haláláig is megyebi­zottsági tag. 27 Mikszáth, a balassagyarmati elemista Mikszáth Kálmán számos elbeszélésének élményanyaga visszavezethető gyermekkori benyomásaira és csak az a meglepő, hogy ennek kutatói nem figyeltek fel balassagyarmati elemi iskolai tanulmányainak időszakára. Ennek talán legfőbb oka, hogy Rubinyi Mózes Mikszáth-életrajza szerint Kálmánt a rimaszombati gimnáziumba való felvételéig „Tusnay Endre rek­tor uram tanítgatta odahaza a faluban." - Sőt maga Mikszáth is hivatkozik elbeszéléseiben Tusnayra, mint szklabonyai tanítójára. Tusnay nevű szkla­bonyai, vagy környékbeli tanítóra azonban mind ez ideig nem sikerült le­véltári adatokat találni. 28 Szklabonyán római katolikus elemi iskola működött, amelyben 1870-ig nem volt magyar nyelvű tanítás. Erre vonatkozólag 1881 januárjában Sikla­ky István körjegyző és egykori szklabonyai tanító a következőket írta: „Szklabonyán - tudvalevő dolog - a lakosság általában a szláv elemhez tar­tozik s csak idejövetelemmel (1870) vette kezdetét az iskolában a magyar nyelv tanítása." 29 - Lehetséges, hogy Mikszáth Kálmánt ide íratták be szü­lei, ezt látszik támogatni - de egyúttal a balassagyarmati elemibe járását is ­a saját megjegyzése. 1873-ban, házasságuk első hónapjairól, szklabonyai időzésükről a követ­kezőket jegyezte fel felesége: „Egyik-másik estén a gyermekkoráról beszélt egyet-mást. Többek között, hogy volt az, mikor az édesanyja őt és Mari hú­gát Gyarmatra vitte iskolába. Kosztra egy német beamter (hivatalnok) csa­ládhoz adta a Bach-korszakban, s leginkább azért, hogy németül tanulja­nak. Nagyon rosszul érezték magukat annál a háznál. Az étel cukros volt és nem volt kivel magyarul beszélni. Egy cirmos macska volt a háznál, éppen olyan, mint az otthoni, ahhoz beszélgettek. Az anyjuk, mikor ezt meghal­lotta, úgy megsajnálta a gyerekeket, hogy rögtön hazavitte. Nem is tanultak meg azután soha németül." 30 Mikszáthné visszaemlékezésében - annak ellenére,hogy Kálmán balassa­20

Next

/
Thumbnails
Contents