Belitzky János: Mikszáth és Balassagyarmat - Nagy Iván Könyvek 8. (Balassagyarmat, 2000)
MIKSZÁTH BALASSAGYARMATON - Mikszáth, a balassagyarmati elemista
társa megjegyezte, jól ismerve barátja nógrádi környezetét: „az öreg urak dikcióit (mondásait), beszélgetéseit tele tüdővel szívta be itt - de csak azért, hogy kihumorizálja". 26 - Ez utóbbi kitétel is figyelmeztet arra, hogy Mikszáth számára Nógrád megye és Balassagyarmat története főleg az öreg urak elbeszéléseiből tevődött össze, ami megmagyarázza kronologikus és tárgyi tévedései okát. A fő forrás azonban kétségtelenül édesapja, Mikszáth János, aki 1861-ben és 1867-től 1871-ig, de talán egész haláláig is megyebizottsági tag. 27 Mikszáth, a balassagyarmati elemista Mikszáth Kálmán számos elbeszélésének élményanyaga visszavezethető gyermekkori benyomásaira és csak az a meglepő, hogy ennek kutatói nem figyeltek fel balassagyarmati elemi iskolai tanulmányainak időszakára. Ennek talán legfőbb oka, hogy Rubinyi Mózes Mikszáth-életrajza szerint Kálmánt a rimaszombati gimnáziumba való felvételéig „Tusnay Endre rektor uram tanítgatta odahaza a faluban." - Sőt maga Mikszáth is hivatkozik elbeszéléseiben Tusnayra, mint szklabonyai tanítójára. Tusnay nevű szklabonyai, vagy környékbeli tanítóra azonban mind ez ideig nem sikerült levéltári adatokat találni. 28 Szklabonyán római katolikus elemi iskola működött, amelyben 1870-ig nem volt magyar nyelvű tanítás. Erre vonatkozólag 1881 januárjában Siklaky István körjegyző és egykori szklabonyai tanító a következőket írta: „Szklabonyán - tudvalevő dolog - a lakosság általában a szláv elemhez tartozik s csak idejövetelemmel (1870) vette kezdetét az iskolában a magyar nyelv tanítása." 29 - Lehetséges, hogy Mikszáth Kálmánt ide íratták be szülei, ezt látszik támogatni - de egyúttal a balassagyarmati elemibe járását is a saját megjegyzése. 1873-ban, házasságuk első hónapjairól, szklabonyai időzésükről a következőket jegyezte fel felesége: „Egyik-másik estén a gyermekkoráról beszélt egyet-mást. Többek között, hogy volt az, mikor az édesanyja őt és Mari húgát Gyarmatra vitte iskolába. Kosztra egy német beamter (hivatalnok) családhoz adta a Bach-korszakban, s leginkább azért, hogy németül tanuljanak. Nagyon rosszul érezték magukat annál a háznál. Az étel cukros volt és nem volt kivel magyarul beszélni. Egy cirmos macska volt a háznál, éppen olyan, mint az otthoni, ahhoz beszélgettek. Az anyjuk, mikor ezt meghallotta, úgy megsajnálta a gyerekeket, hogy rögtön hazavitte. Nem is tanultak meg azután soha németül." 30 Mikszáthné visszaemlékezésében - annak ellenére,hogy Kálmán balassa20