Belitzky János: Mikszáth és Balassagyarmat - Nagy Iván Könyvek 8. (Balassagyarmat, 2000)

MIKSZÁTH A BALASSAGYARMATI SAJTÓBAN - Mikszáth a horpácsi „földesúr” és a Mikszáth-jubileum

ték ezt a város vezetői is, és a novemberi városi közgyűlésen - amikor erejük­höz mérten ők is kitettek magukért - hangot is adtak neheztelésüknek. - A vá­rosi közgyűlés határozatainak idevonatkozó része így hangzik: „Mikszáth Kálmán írói jubileumának ünneplése felett a közgyűlés akként határozott, hogy egy 500 koronás Mikszáth Kálmán-féle alapítványt létesít, melynek évi 20 ko­rona kamatját a helybeli főgimnázium azon növendékének adják az évzáró vizsga alkalmával, akit mint szegény, tandíjmentes és jó tanulót erre a főgimná­zium igazgatósága ajánlani fog. Mikszáth Kálmán ünnepléséből leginkább Nógrád vármegye veszi ki a részt s így a vármegye székhelyének, Balassa­gyarmatnak is méltóan kell őt ünnepelnie. Nem hagyhatjuk itt szó nélkül, hogy a Mikszáth-ünnepélyt előkészítő helyi bizottság tagjai közé Balassagyarmat főképviselőjét, a főbírót be nem választották/' 482 A következő, november 21-i számból arról értesülünk, hogy a vármegye a törvényhatósági bizottság rendkívüli közgyűlésén is foglalkozott a jubileum ügyével: „A Mikszáth-jubileum intézőbizottságának jelentése szerint Murányi szobrász ajánlatot tett egy emléktárgy elkészítésére. A törvényhatósági bizottság elhatározta, hogy a szerződés nevezett szobrásszal köttessék meg s a 2300 koro­náért elkészítendő mű talapzatára a következő dedikáció írassék fel: «Nógrád­vármegye közönsége Mikszáth Kálmánnak. 1869-1909. Sem idő, sem feledés hírnevét el nem enyésztí.» Egyszersmind a losonci állami tanítóképzőnél is léte­sítenek egy 1000 koronás Mikszáth-alapítványt." 483 A nógrádi előkészületekről Mikszáth is tudomást szerzett: „Midőn Mik­száth Kálmánnal közölték vármegyénknek az írói jubileumára vonatkozó határozatát, erről a nagy író egy előkelő úrnőhöz intézett soraiban a következőket írta: Az anya, a szülőföld egy nyájas mosolya többet ér egy vi­lág hódolatánál." 484 - Az „előkelő úrnő" küéte az eddig ismert Mikszáth-le­velezés alapján nem állapítható meg. - Az október 16-i közgyűlési határo­zatról Mikszáthnak - miként azt Prónay Mihály főispánhoz írt levelében ír­ja - „mint hírlapolvasónak" volt tudomása. Ebben a levélben is megtalálha­tó ugyanez a gondolat: „... bármilyen fényesen ünnepelne is akár egész Eu­rópa ... az én kis vármegyém bármely szerény elösmerése volna nekem akkor is a legkedvesebb." 485 Mikszáthot azonban szinte feszélyezte ez a nagy ünneplés. Az október 29-én Rudnaynéhoz írt levelében például ezt olvassuk: „Elhiszem, hogy meg van elé­gedve Nógráddal. Meg is lehet.... a megye kitett magáért derekasan. Urak ezek, akik semmit sem tesznek félig. ... Ami a gyarmati utcaelnevezést illeti, ne mél­tóztassék iránta bővebben érdeklődni. Egyrészt azért, mert már a vármegye ed­dig is többet tett, mint amennyit álmomban várhattam; másrészt, mert az utca elnevezés nem okoz nekem örömet. Kis szülőfalum elnevezése, ha már nem torlódik eléje ezután akadály, teljesen kielégíti e nembeli hiúságomat." 486 184

Next

/
Thumbnails
Contents