Belitzky János: Mikszáth és Balassagyarmat - Nagy Iván Könyvek 8. (Balassagyarmat, 2000)

MIKSZÁTH MŰVEINEK ÉLETRAJZI ÉS VÁROSTÖRTÉNETI FORRÁSÉRTÉKE

maga-magáról, nem annyira a valóságot, mint inkább költészetet adott. így állván a dolog, gondolhatjuk, mi értéke van a halála után megjelent egyik életrajzának (Rubinyi), ahol azt olvassuk, hogy amit Mikszáth magáról írt az «szubjektív hang, őszinte vallomásnak keresetlen kifejezése, tökéletes Mikszáth életrajz»."

6 Nagy szerepe volt a ködösítésben annak, amit Pikay István így fogalmazott meg: „Az irodalom-történészek - Mikszáth kritikai kiadás szerkesztői is - úgy vélem, adottnak és tisztázottnak tekintették Mikszáth életrajzát, munkásságának felmérését és értékelését. Okkal, elvégre Mikszáth Kálmánról már vagy két tucat könyv, töméntelen kisebb-nagyobb tanulmány, emlékezés, anekdota és miegymás jelent meg jubileuma óta,... Pedig sok az ellentmondás, amik az életrajzírók, például Rubinyi és Gyöngyösy, Mikszáthné és Gyöngyösy, Várdai és Gyöngyösy, Mikszáthné és Rubinyi vagy akár Mikszáthné és húga, Mauks Kornélia adatai között felfedezhetők. Kimutatja és igazolja, hogy még Mikszáth műveinek bibliográfiája sem teljes és hogy több írásműve eddig át nem nézett folyóiratokban lappang."

7 A még fel nem tárt mikszáthi írások között lehetnek - és amint látni fogjuk - vannak is balassagyarmati vonatkozásúak. Az, hogy Mikszáth életének legközvetlenebb adatokkal bíró feltárói, felesége és sógornője visszaemlékezései is sok tekintetben hiányosak, pontatlanok és még a Mikszáthtal közösen átélt eseményeket illetően is kiegészítésre és ellenőrzésre szorulnak, igen nehéz feladat megoldása elé állítja a korszak kutatóit. Különösen fontos ezt tudnunk Mikszáth Balassagyarmattal való kapcsolatának feltárása és tisztázása nézőpontjából, mert a felesége és a sógornője révén is számos tévedés vált országosan ismertté. Tévedés például az, hogy mint tiszteletbeli esküdt szolgált a vármegyénél, mert ilyen ő sohasem volt, de - hihetőleg elsősorban az ő pontatlanságuk révén esett ki a köztudatból - meg sem említik, hogy 1872. március 12-én a megye tiszteletbeli aljegyzőjévé választották, amely cím pedig haláláig megillette. Következésképpen a feleség és a sógornő visszaemlékezései is sokszor a való és a költött dolgok keveréke, ami azonban semmit sem von le - és ez az a figyelemre méltó ellentmondás - emlékirataiknak az „úri" szalonéletet feltüntető beszédtémák jellegéből, sőt azok megértését elősegíti. A fenti pozitívumok és negatívumok, amik lényegileg Mikszáth írásműveire is jellemzők, megközelítőleg csak azok adatainak részletes boncolgatása révén tisztázhatók, illetve volnának tisztázhatók. Ezt segíti elő Mikszáth életútjának a szigorú időrendbeli tárgyalása, amit két fő részre bonthatunk: egy balassagyarmati és egy Balassagyarmattól eltávolodott időszakra. Az első 1847-től 1873. november elejéig, a második 1873. november elejétől az 1910. május 28-án bekövetkezett haláláig tartott. 12