Hausel Sándor: Nógrádvár - Nagy Iván Könyvek 7. (Nógrád, 2000)

A VÁR HADI KRÓNIKÁJA A XVI-XVII. SZÁZADBAN - Hét évtized a török torkában: 1564-1663

dinánd és I. Lipót). 1638-1642 között lévai alkapitány, ezidőben kezdte el írni feljegyzéseit, amiben végigkíséri családja 16-17. századi történetét. Érsekújváron született 1594-ben, 1620-ban házasodott először, majd 1640ben másodszor. Ekkor a szomszédos erősség, Drégelypalánk alkapitányának, Szombathelyi Jánosnak Anna nevű lányát vette el. Nem csupán katonáskodásból élt, birtokai öt vármegyében helyezkedtek el. Pilis megyében birtokolta Bia és Torbágypuszta felét, Nógrád megyében Tereskét és a mellette lévő Apácapusztát, valamint Nőtincs, Alsópetény, Agárd felét. Pest megyében Agasegyháza, Páhi és Hügyepusztát. Komárom megyében Kömlődpuszta felét, valamint Gadóc és Ete pusztát. Győr megyében Kromlópusztát. Ezeken kívül még bérelt is földet, 1643-ban Kerepes és Szada falvak felét árendálta Buday Páltól. Először Nádasdy Pál, majd Thurzó Szaniszló nádor szolgálatában volt Érsekújváron. 1642. március 10-től lett a nógrádi vár alkapitánya, e tisztségét a vár feladásáig 1663 novemberéig ellátta. Élete utolsó évében ismét lévai alkapitány volt, 1664-ben halt meg. Nógrádi tevékenységéről hűen számol be az a levél, amit 1652-ben írt Pogrányi Ferenc drégelypalánki főkapitányhoz: „Ezen órában (éjfél után 2 órakor) hozák ezen hírt Vácról, hogy a hatvani, budai és pesti törökök éjjel mint a füst, Vácon keresztül vonultak Verőcének és azután Damasdra. — A követek mondják, hogy azok budai és pesti törökök; de én azt vélem, hogy azok a hatvaniak, szolnokiak és egriek voltak, mert még tegnap néhány helyről híre érkezek, hogy a budai és pesti törökök már elmentek. Azt is mondják, hogy Garamszentkereszt vidékét emlegették, de nem bizonyos hova szándékoznak. Nagyságod tegye hírré sietséggel mindefelé, Lévára is, talán generális úr (Forgách Ádám gróf) ott van. Különben a hírek egybehangzóak. Most kettőt lövettem, de az itteni lövésekre nem jól vigyáznak. A tegnapi hírekre is kettőt lövettem és a mint Romhányi úr írja a lévai és garami lövéseket hallották. Kérem nagyságodat, tudósítson engem az oda fel való hírekről. Kelt Nógrádon, 1652. augusztus 24. éjfél után 2 órakor. Farkas Pál."

86 1658-ban a hivatalos jelentések szerint négy vajda — gyalogos hajdúkatonák parancsnoka — élt a várban családjával.

87 1661-ben arról panaszkodott az őrség, hogy a szokásos sólehent (azaz a zsoldot sóban, pénz helyett) már három éve nem kapták meg. Palánk és Nógrád őrségének havi zsoldja 486 forint-ot tett (volna) ki. Sólehenben ez 1337 kupa sót jelentett. 85