Hausel Sándor: Nógrádvár - Nagy Iván Könyvek 7. (Nógrád, 2000)

A VÁR HADI KRÓNIKÁJA A XVI-XVII. SZÁZADBAN - Hét évtized a török torkában: 1564-1663

megvédte a törökök ellen 1626-ban, a várban elhelyeztetett ezen emléktábla 1627-ben.)

75 A Bethlen szövetségeseként hadba lépett harcias Murteza budai pasa 1626. szeptember 22-én szállta meg a várat, 28-án eredménytelenül távozott alóla, miután Bethlen felszólítására csatlakoznia kellett hozzá. Érdekes fényt vet az ostromra Bethlen szeptember 25-i levele, amiben arról ír, hogy a budai basa a vár alatti réten szállott meg és csak azután kezdett a vár megvívásához, miután a várbeliek kicsaptak rájuk: „...kin az vezér megharagudván, kedden reájok szállott és igen vitatja, kit mihelt meghallotunk, azonnal főemberünket küldtük az vezérhez, minden úton-módon és rátiókkal {észérvekkel} abban mesterkednénk, miképpen alóla elhíhassuk."

76 Amint a Nyitrán táborozó császári tábornok, Wallenstein hírét vette az ostromnak, 23-án lovasságával, 2000 muskétással és 10 könnyűágyúval a szorongatott vár felmentésére indult. Murteza 28-i távozásának oka nyilván az volt — mivel Wallenstein időközben megérkezett Drégelypalánkra, — hogy egyesüljön Bethlen és Mansfeld hadaival. De arról is tudomást szerezhetett, hogy Esterházy Miklós Érsekújvárról szeptember 27-én elindult az ostromlott vár megsegítésére: „innét ím ez órában indulunk a hadakkal Nógrád felé a bentlevőket megsegíteni, mivel igen keményen fogott a török hozzájuk". Szeptember végén Nógrád körül jelentős hadseregek vonultak át, illetve álltak egymással szemben. Drégelypalánknál Bethlen Gábor és a török segédhadak farkasszemet néztek Wallenstein hadaival, azonban nyílt ütközetre nem került sor. Wallenstein úgy érezte, Nógrád felmentésével a hadművelet elérte a célját. Bethlen is úgy érezhette, hogy ő bírta rá Murtezát az ostrom abbahagyására. A budai pasa pedig úgy vélekedhetett, hogy rajta nem múlott, mindent megtett, amit kértek tőle. Kemény János, aki Bethlen mellett szolgált, szemtanúként és kortársként a következőképpen foglalta össze a Nógrád körül történt eseményeket: „Ekképpen azért Manszfeldnek kellett volna megegyezni vélünk Palánk táján, az töröknek is hasonlóképpen, és mindkettőben igen megcsalatánk, csaknem rajta is vésztők az dolgot, mert Manszfeldet Wallenstein tartóztatá, az budai vezér is, Murteza pasa Nógrádot obsideálá [ostromlá}; mi pedig utunkat continuáltuk [folytattuk] az hadakkal. Itt az fejedelem nagy búsulásban vala, mert mezei fizetett és színhadát elöljáróban Horvát István mezei generá63